Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

1. Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban

JE GYZETEK 1 Makkai László; Pest megye története 1848-ig. (Kny. a Pest megye műemlékei c. kötetből). Bp. 1958., 98. 1. 2 Hornyik János; Kecskemét város gazdasági fejlődésének története. Kecskemét 1927., 30—31. 1. 3 TJo. 39. 1. 4 Oppel JenŐ; Cegléd 1730-ig. Cegléd 1931., 45. 1. 6 Vö. Takáts Sándor; Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI—

XVII. századból. S. a. r. Benda Kálmán. Bp. 1961. 6 Mellőzve itt a kérdés egyéb mozzanatait. 7 Makkai, i. m. 99. 1. 8 Uo. 111—115. 1. 9 Edward Brown 1670 körül. Szamota István; Régi utazók Magyarországon. Bp. 1891., 375. 1. 10 1647-ben Dunapatajon 27, Nagykőrösön 10, több más helységgel együtt összesen mintegy 85 ilyen kisnemes család élt Pest megyében. PmL. Ö. 12. — 1668-ban 77 család. PmL. Ö. 14. 11 Pest megyének a XVII. századból több parasztvármegye-utasítása maradt fenn. PmL. Mise. pol. 1638—1 ; 1682—1; 1691—1. 12 Makkai, i. m. 120. 1. 13 Hornyik János; Kecskemét város története. II. 374—375; III. 73—75. 14 Uo. III. 303—307. 1. 15 Uo. II. 397. 1. 16 Oppel, i. m. 17 Itt csak a XVII. század utolsó szakaszát vizsgálhatjuk kissé közelebbről. Az 1686 előtti helytörténeti adatokra ld. Földváry László; Adalékok a dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez. I. Bp. 1898. Mezősi Károly; A váci egyházmegye a török hódoltság idején. Kiskunfélegyháza 1939. (a Pongrác-féle jelentés és térkép, 1675). Szarka Gyula: A váci egyházmegye történeti földrajza a török hódítás korában. Vác. 1940 18 1647: XXXVI. te. 19 Bakács István: A dicalis összeírások. Kovacsics József (szerk.), A történeti statisztika forrásai (a továbbiakban: TSF). Bp. 1957, 60,75. A század végén a 16 családfő maximumot sem szabad komolyan vennünk, mert az némi jószággal rendelkező „békebeli" zselléreket vett számításba a visszafoglaló háborúk alatt viszont tönkrement egész ,,falvak" szerepelnek ]

/

32 portaszámmal. 20 Pl. a kecskeméti járás 1681 febr. 28-i kivetési jegyzékébe először fölvették az 1666ban Ceglédre költözött Nyársapátit is. PmL. Ö. 15. 21 így Kecskemét és Tápiószecső 1692-ben kimaradt a jegyzékből. PmL. Közgy. jkv. 1692, 341. 22 Ácsa egyik része % porta, a másik pedig curialis (PmL. Ö. 148), mégpedig 1683ban 1% porta értékben. PmL, Ö. 147. 77