Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)
1. Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban
akkor szervezett, új kuruc megye tisztviselői készítették: az 1. (kecskeméti) járásban Kalocsa István, a 2. (váci) járásban Tóth András, a 3. (ezúttal, pilisi híján, a solti) járásban Deák István szolgabíró, ós Gulácsy Tamás megyei főjegyző láttamozta. 1704 után viszont már azért nem keletkezhetett az irat, mert akkorra már a megye jóval nagyobb veszteségeket szenvedett, jóval több, itt még szereplő helysége vált üressé, úgy, hogy többé semmiképpen nem tudott volna ilyen erőt kiállítani. A kuruc megye első időszakából sajnos nem maradtak megyei jegyzőkönyveinkés irataink. Feltehető azonban, hogy a megye új tisztviselői éppen egyik legelső feladatként végezték el a megye által kiállított katonaság felmérését. Erre vall talán az is, hogy a 3 mezőváros 9 zászlóaljáról beszélnek, úgylátszik még azelőtt, hogy Rákóczi ezeket, mint láttuk, mentességi díj fejében hazabocsátotta. De ha egy-két ilyen részlet nem is tekinthető még eldöntöttnek, az bizonyosnak látszik, hogy a kimutatás mind az 1703 első lendületében csatlakozókat, mind az 1704 első hónapjaiban végzett szervező, mozgósító munka eredményeit egyaránt feltünteti. Ha a névsort csapategységek szerint nézzük (egy-egy falu katonái gyakran szétszórtan, 3—4 egységben is szolgálnak), aránylag kevés erőt találunk a legelső időkben fő szerepet játszó parancsnokok, Deák Ferenc (20 fő) és Körösi Pap István (69 fő) neve alatt. Többen vannak már (123 fő), főleg a váci járásból, Jánosi János 1704 elején szervezett egységében. A legnagyobb Pest megyei kontingens (451 fő) természet szerint Szabó Máté hatvani parancsnok „ezerében" szolgált, részben közvetlen parancsnoksága, részben hadnagyainak (Dobos János, Halász Márton, Horváth István, Jenéi István, Molnár János, Szappanos András, Sulyi Márton, Túri István stb.) ,,seregeiben", illetve „zászlója alatt", részben már 1703 november, részben 1704 első hónapjai óta. Helységek szerint nézve a dolgot, a kecskeméti járásnak 25 közül 11 faluja szerepel összesen 237 katonával (nem számítva Kecskemét 6, Nagykőrös 3 és Cegléd 1 külön zászlóalját), a váci járásnak 48 közül 43 helysége összesen 669 katonával, míg a solti járás 27 helysége közül csak 3 szerepel a kimutatásban, 71 katonával, utalva arra, hogy Dunavecse. Dunapataj, Solt és Tas külön szolgál. A szolgabírák a kecskeméti és solti járás által kiállított katonaságot mindenestül, ,,az három városiakkal", valamint a ,,Duna mellyékiekkel", vagyis a solti helységekkel együtt mintegy 1260 főre becsülték. Ez azt jelenti, hogy a pilisi részek nélkül 101 helységet és mintegy 7250 háztartást, famíliát képviselő Pest megye (eddigi veszteségeit nem számítva) mindenestől 1929, a három város nélkül kereken ezer katonát állított ki a kuruc sereg számára, ami egyszeri és maximális, többé meg nem ismételhető eredménye lehetett ugyan a kuruc hadszervezésnek, de így is igen figyelemreméltó eredménye. Sajnos nem rendelkezünk egészen egykorú, név szerinti adóösszeírásokkal, amelyek segítségével kísérletet tehetnénk a katonanévsor alaposabb társadalmi elemzésére. Mint láttuk, a XVII— XVIII. század fordulóján pár esztendős különbségek is elég nagy eltolódást jelenthetnek. Egyes családnevek gyakorisága pedig amúgyis bizonytalanná teszi az összevetést. Ha mindezt meggondolva Tóalmás község 43 katonájának névsorát, a kecskeméti járásból összevetjük 88 adózó családfőjének 1701-től ránk maradt név szerinti összeírásával, 2 ° 9 akkor a következő eredményre jutunk: a katonák közt minden valószínűség szerint 2 jobbmódú, 5 féltelkes (2 ökrös) és 4 szegényebb jobbágy illetve zsellér található személy szerint; 16 visel falubeli családnevet, de nem azonos a családfővel, hanem feltehetően annak fia vagy vérrokona, aki 7 50
