Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

10. Lakatos Ernő: Pest megye történetének forrásai (Útmutató a helytörténeti kutatók számára)

által kiadott levéltári leltárak közül az alábbiak bírnak jelentőséggel Pest megye történetére vonatkozóan: Bakács István: Az Esterházy család hercegi ágának levéltára (Budapest, 1956). Értékes adatokat tartalmaz Perőcsény, Vámosmikola, Szokolya, Szélsőd, Gyömrő, Túra, Hévíz községekre és a hatvani uradalomra vonatkozóan; Nagy Lajos: A Székesfehérvári Püspökség Levéltára (Budapest, 1958). 1777-től kezdve idetartozott Pest megye Dunajobbparti része. Értékesek az egyházlátogatási jegyzőkönyvek, a lélekszám adatok és a községi iskolák ügyeivel kapcsolatos iratok; Kardos Kálmán: A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium Levéltára 1867—1888. (Budapest, 1958), a minisztérium főleg folyamszabályozásokkal, utak, vasutak, hidak építésével és a hajózás ügyeivel foglalkozott ; Szűcs László: A Miniszterelnökség Levéltára 1867—1944. (Budapest, 1958), helytörténeti szempontból jelentősek a kisebbségi ügyek és a választási politikai ügyek; Fekete Nagy Antal: Az Orczy család levéltára (Budapest, 1959), az Orczy család Pest megyei birtokaival kapcsolatosan tartalmaz értékes adatokat (Dabas, Dömsőd, Verség, Varsány, Hévíz, Hévízgyörk); Borsa Iván: Ausztriai levéltári anyagról készült mikrofilmek az Országos Levéltár filmtárában 1960. január 1-én. (Budapest, 1960), sok magyar vonatkozású iratról és térképről készült felvétel, többek közt Ráckeve térképe, Kisoroszi, Kismaros összeírásai; Belay Vilmos és H. Kohut Mária: Kereskedelemügyi Minisztérium Levéltára 1889—1899, 1942, Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium Levéltára 1935—1945, Iparügyi Minisztériumi Levéltár 1935—1944, Közélelmezési Minisztérium Levéltára 1919—1924, 1933, Országos Közellátási Hivatal 1940—1945. (Budapest, 1961); Szűcs László: Országgyűlési Levéltár 1861, 1867—1945, 1948., Államfői Hivatalok Levéltára (1890) 1920—1948, Király személye körüli Minisztérium (1861) 1867—1918 (Budapest, 1961); Kiss Dezső: Földművelésügyi Minisztériumi Levéltár 1889—1945 (I—III, Budapest, 1961), Kiss Dezső: A Földművelés, Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium Levéltára 1867—1888 (Budapest, 1958), Szászi András: A Belügyminisztériumi Levéltár 1867—1945 (I—

III., Budapest, 1961), Zimányi Vera: A herceg Batthyányi család levéltára (Budapest, 1962), a Sárkány családra vonatkozó iratok között sok a Diósdra, Tárnokra, Tétényre, Törökbálintra és Sóskútra vonatkozó anyag; Bognár Iván: Igazságügyminisztériumi Levéltár. (Budapest, 1962.) Ezeken kívül nyomtatásban megjelent ismertető leltárak közül Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Budapest, 1950.). szabadságharc legfőbb forrásait mutatja be; valamennyi Állami Levéltárban őrzött 1919-es forrásanyagot ismerteti A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban. (Budapest, 1960) c. munka, továbbá igen jelentős helytörténeti szempontból is Felhő Ibolya—Vörös Antal: A helytartótanácsi levéltár. (Budapest, 1961) c. ismertetőleltár. A régészeti irodalom Minden régészeti feldolgozásnak kiindulópontja a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum régészeti adattára, ahol minden 1952 utáni régészeti feltárás iratai, ásatási naplók, jelentések községek szerint csoportosítva vannak. Hasonló nyilvántartása van minden múzeumnak is saját területére vonatkozóan. A Nemzeti Múzeum épületében nyert elhelyezést a 60.000 kötetes Központi Régészeti Könyvtár, Közép Európának egyik leggazdagabb, legjobban felszerelt régészeti könyvtára. Jó szerzői- és szakkatalógusa van (benne topog439