Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

10. Lakatos Ernő: Pest megye történetének forrásai (Útmutató a helytörténeti kutatók számára)

fia-sorozat egyik munkája. Első kötete sok képpel illusztrálva 491 oldalon a községek vázlatos történetét mondja el és a vármegye történetét is egészen az 1906-os nemzeti ellenállásig. Végül a vármegyék nemes családjairól szóló fejezet zárja le az első kötetet. A második kötet 577 oldalon vázolja a városok történetét, majd az egyes tárcák hatáskörébe eső közigazgatási ügyek történeti rajzát, (a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem és hitelügy, közoktatás és törvénykezés állapotának egykorú leírását). A mű liberális felfogású és a megyei nemesség osztály érdekei szempontjából vizsgálja a megye történetét. Megemlítésre méltó még Borovszky Károly: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye mezőgazdasági statisztikájára vonatkozó adatok (Budapest, 1888) című munka is. Pest vármegye adattára Csatár István, Hovhanessian Eghia és Oláh György szerkesztésében jelent meg (Budapest, 1939) egy kötetben és négy részben. A mű az ellenforradalmi rendszer vezető személyiségeinek és törvényhatósági bizottsági tagjainak részletes életrajzát is közli. A felszabadulás utáni irodalomból a legjelentősebb Magyarország műemléki topográfiája V. kötetenként megjelent Pest megye műemlékei, I—// rész (Budapest, 1958) cmű két kötetes munka, amelynek igen kitűnő és modern haladó szemléletű történeti bevezetése a legrégibb időktől lényegében 1848-ig tárgyalja a megye múltját, majd a továbbiak során a községek betűrendjében felsorolja megyénk műemlékeit. A régebbi művek mind Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye akkori területére vonatkoztak, ezért a később idecsatolt községek múltjukat régi megyéjük monográfiáiban kell keresniök. Borovszky-féle szerkesztésben jelent meg Hont vármegye című mű is, ez 1907-ig tárgyalja a megye történetét. 1911-ben ugyanebben a sorozatban megjelent Nógrád vármegye monográfiája, valamint Fejér vármegye monográfiája is. Schneider Miklós és dr. Juhász Viktor szerkesztésében 1937-ben jelent meg A magyar városok és vármegyék monográfiájának sorozatának egyik köteteként Fejér megye című munka (Budapest, 1937) és ugyanebben a sorozatban Dr. Ladányi Miksa szerkesztésében Nógrád és Hont vármegye (Budapest, 1938). Az egyes helységek története szempontjából jelentősebb munkák: Galgóczy Károly: Nagykőrös város monográfiája. (Budapest, 1896). A város köztörténetét közli röviden, hosszan kitér a mezőgazdaság szervezetére, a hivatalok és egyházak történetére és a közgazdasági viszonyok ismertetésére. Majlát Jolán: Egy civis város kialakulása (Budapest, 1943). Majlát Jolán—Márkus István: Nagykőrös beilleszkedése a magyar rendi társadalomba a XV111. században. (Századok 1943. 307—370 1.), Oppel Jenő: Cegléd 1730-ig (Cegléd, 1931), Nagy Szeder István: Adatok Kiskunhalas város történetéhezi—

III k. (Kiskunhalas, 1924—1926), Nagy Szeder István: Kiskunhalas város gazdaságtörténete (Kiskunhalas, 1935), Kiskunhalas, Helytörténeti monográfia I., szerkesztette: Janó Ákos (Kiskunhalas, 1965), néprajzi, szociográfiai és helytörténeti tanulmánygyűjtemény; Hornyik János: Kecskemét város története I—

IV. k. (Kecskemét, 1860—1866), Tragor Ignác: Vác története (Vác, 1927), Vecsés község 175 éves, Jubileumi emlékkönyv (Budapest, 1962), a történeti részt 1324-től 1946-ig Lakatos Ernő írta, a könyvet egyébként Hetényi Rezső szerkesztette; W

Hunger Antal: Törökbálint története és leírása (Budapest, 1901), Beffia László: Tök község földrajza (Debrecen, 1940), doktori értekezés. „Műemlékeink" sorozatában megjelent művek közül emeljük ki Zsindely Endre: A péceli Ráday kastély (Bp., 1959) c. értékes tanulmányát. Sok történeti adatot tartalmaznak a művészettörténelmi városi monog437