Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

10. Lakatos Ernő: Pest megye történetének forrásai (Útmutató a helytörténeti kutatók számára)

anyagról készített alapleltarak és repertóriumok. A levéltár iratai megyei szin" ten a régi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye egész területére vonatkoznak, csupán a Bács megyéhez csatolt járások, városok és községek iratai kerültek a Kecskeméti Állami Levéltár kezelésébe. Ideiglenesen ez a levéltár ó'rzi Nagykőrös város 1944-ig terjedő iratait is. A Pest megyei levéltáron kívül természetesen más levéltárak anyaga is számbajöhet a helytörténeti kutatásoknál. Különösen áll ez olyan községek vonatkozásában, amelyek nem tartoztak a történeti Pest megyéhez, hanem később lettek ahhoz csatolva. így a Pest megyéhez csatolt volt Fejér megyei községek (Érd, Tárnok, Sóskút, Százhalombatta) régebbi, 1945 előtti megyei és járási vonatkozású iratai a Székesfehérvári Állami Levéltárban keresendők, községi irataik és anyakönyvi másodpéldányaik azonban a Pest megyei Levéltárban találhatók. A Pest megyéhez kapcsolt szobi járás 1918-ig, helyesebben 1922-ig Hont megyéhez tartozott, tehát erre a korra és erre a területre vonatkozó megyei és járási iratok Hont megye rógi^ levéltárában vannak. Hont megye levéltárát jelenleg a szlovák Radványi Állami Levéltárban (Besztercebánya mellett) őrzik. A két világháború közti iratok, valamint Nógrád megyétől Pest megyéhez csatolt községekre vonatkozó megyei és járási iratok (Rád, Penc, Kisoroszi) Nógrád megye levéltárában vannak az egyesített Pest és Nógrád megye Állami Levéltárának a kezelésében. Egy település, község, vagy város történetének forrásai nemcsak a helyi levéltárban találhatók meg, hanem annak a megyének a levéltárában is, amelyhez a település a kutatott korban tartozott. A megye és a települések történetére vonatkozó források a megyei levéltáron kívül országos jellegű levéltárakban is kereshetők, mert a különböző ügyek jelentőségüknél fogva szükség szerint országos hatóságokhoz (minisztériumokhoz) is eljutottak. A községi és városi levéltárak erősen megsínylették a különböző iratselejtezéseket és a második világháború pusztításait. Ennek következtében iratanyaguk hiányossá vált és saját történetükre vonatkozóan sokkal gazdagabb forrásanyag található az illetékes megyei és az országos levéltárakban. Az országos levéltárak közül a magyar nép és a helytörténet szempontjából is a legjelentősebb forrásanyaggal a Magyar Országos Levéltár (Budapest, I., Bécsikapu tér 4.) rendelkezik. Ez a levéltár ó'rzi az országos főhatóságok, az országgyűlés, a minisztériumok, az országos jellegű intézmények és vállalatok iratanyagát. A régi Országos Levéltárat 1756-ban alapították. A magyar nép történetére vonatkozó legfontosabb írásbeli dokumentumokat őrzi. Csupán a Mohács előtti korszakból kb. 120 000 oklevelet gondoz, a későbbi korokra vonatkozólag pedig 35 000 iratfolyóméternyi levéltári anyaggal rendelkezik. Az Országos Levéltár teljes anyagáról már elkészültek és megjelentek az előbb említett fondjegyzékek, sőt egyes osztályainak alapleltárai és repertóriumai is részben nyomtatásban, részben sokszorosításban a kutatók rendelkezésére állanak. Az a kutató, aki az Országos Levéltár anyagát használni kívánja, bármelyik állami levéltárban a kiadott levéltári segédletekben előre tud tájékozódni, esetleg egyes aktáknak vidéki állami levéltárba való kölcsönzését is kérheti. Levéltári anyag magános fél részére ki nem kölcsönözhető, hanem csak a levéltárak kutatótermében használható fel. A honvédelmi és katonai vonatkozású akták a Hadtörténelmi Intézet Levéltárában (Budapest I. ker. Kapisztrán tér 2—4) vannak, ez a levéltár helytörténeti szempontból különösen értékes térképanyaggal is rendelkezik. A munkásmozgalommal kapcsolatos iratok, a munkáspártok iratai az MSZMP 432