Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

10. Lakatos Ernő: Pest megye történetének forrásai (Útmutató a helytörténeti kutatók számára)

Az elmúlt idők emlékeit az erre hivatott intézmények tervszerűen és rendeldeltetesszeruen megőrzik és a kutatás rendelkezésére bocsátják. A levéltárak elsősorban az írásos emlékeket (a hivatalok, intézmények, vállalatok és családok történetileg értékes iratait), a könyvtárak az irodalmi emlékeket (könyveket, sajtó- és kéziratos anyagot,) a múzeumok pedig a tárgyi emlékeket fogadják magukba. Mindezeknek a feladatoknak pontos elvégzésére törvény kötelezi az említett intézményeket. Ugyancsak törvény írja elő a bejelentési kötelezettséget, amelynek értelmében minden napvilágra került régészeti leletet és minden értékes képzőművészeti alkotást a múzeumoknak, minden történetileg értékes iratot pedig a levéltáraknak kell bejelenteni. A bejelentés a régészeti leletek kivételével általában nem érinti a tulajdonjogot. A történetírás elsősorban az írásos anyagra támaszkodik és másodsorban az eddigi kutatások eredményeit tartalmazó irodalmi anyagra. Mivel minden történeti kutatásnak a levéltári anyag az ősforrása és a levéltárak rendszerint jó történeti szakkönyvtárral is rendelkeznek, az állami levéltárak váltak a helytörténeti kutatások műhelyeivé. Pest megye története szempontjából így természetszerűleg elsősorban a megye levéltára jön számításba. Pest megye levéltárában őrzik a megye történetével kapcsolatos és a korunkra megmaradt iratokat, a helyi közigazgatási, kulturális és gazdasági szervek, továbbá testületek, intézmények, egyesületek iratanyagának történetivó vált, tehát 15 évnél idősebb részét, a legrégibb időktől (1229) egészen az 1950. (részben 1957.) évig bezárólag. A levéltári anyag állandóan és fokozatosan kiegészül. Pest megye levéltára 1785-ben alakult meg, ekkor nevezték ki első levéltárosát Ballá Gábort. A levéltár iratai azonban sokkal régebbi múltba nyúlnak vissza, egyes okmányai egészen a XIII. évszázadig. (1229.) A levéltár folyamatos iratanyaga viszont csak a XVII. század elejétől maradt meg, régi iratanyagának nagyobb része 1682ben Fülek várának ostromakor elpusztult. A török hódítás korában a megyei nemesség visszahúzódott Nógrád megye területére és a nemesi vármegye Nógrád megyében tovább működött, innét igazgatta a török hódoltság alatti Pest megyét. A Mohács előtti korszakból mindössze 50 egynéhány oklevél található a levéltárban. A törökkorabeli iratanyag is eléggé hézagos. A török kiveróse utáni korszaktól kezdve azonban teljesnek mondható a levéltár megyei iratanyaga. Az 1949, évig bezárólag a levéltár csupán a megyei közigazgatás (központi ós járási) iratanyagát fogadta magába, mindeddig mint történyhatósági levéltár működött. Az 1950, évben törtónt megye levéltárának államosítása ós ezzel egyidejűleg hatáskörének ós illetékességének lényeges kibővítése. Az 1950. évtől kezdve a levéltár nemcsak a megyei és a járási tanács iratait, hanem a városok és községek iratait is, valamint az összes középfokú megyei illetékességű közigazgatási, gazdasági és kulturális szervek iratait gyűjti magába. A megyei levéltárban tehát megtalálhatók a fentieken kívül a megyei bíróságok, iskolák, egyesületek, kórházak, kutatóintézetek, bankok, hitelintézetek, takarókpénztárak, üzemek megőrzésre érdemes iratai. A megyei levéltár a megye területén végzett bármelyik iratselejtezós során ellenőrző tevékenységet fejt ki és az előbb említett szervek bármely történetileg értékes iratát levéltári gondozásba veheti. Még az 1951. év folyamán Nógrád megye levéltárát egyesítették a Pest megyeivel, ami azt jelentette, hogy Nógrád megye teljes megyei szintű történeti forrásanyaga szintén levéltárunk birtokába került. Elnevezése kezdetben Pest megyei Közlevéltár volt, majd 1952-tŐl 1960. végéig, mint Budapesti 2. számú Állami Levéltár szerepelt, végül 1961-ben elnevezése Pest és Nógrád megye Állami Levéltárára változott. A levéltár székhelye Budapesten van (V. Városház u. 7. szám) a megyei tanács épületében. A levéltár jelenleg hozzávetőleg 1800 szerv iratanyagát őrzi, közel 11000 iratfolyóméter terjedelemben. 430