Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

1. Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban

megye inkább csak utólag csatlakozott. Maga Rákóczi örökítette meg emlékezetes sorokban, hogy a parasztfelkelés-szerűén induló mozgalom elől a birtokos nemesek eleinte, kevés kivétellel, a falak mögé zárkóztak, és csak az első komoly sikerek után hallgattak felhívására s vették át szerepüket a kuruc hadi és politikai szervezet irányításában. Pest megyében részint hasonló, részint azonban eltérő jelenségekkel találkozunk. Nincs itt terünk a Rákóczi-szabadságharc helyi vonatkozású hadi és politikai eseményeit bővebben elmondani,

16- befejezésül azonban legalább röviden utalnunk kell e főbb jelenségekre és összefüggéseikre a helyi gazdasági-társadalmi feltételekkel. Lényegileg itt is megismétlődött a nemesség kezdeti ellenkezése, majd (részben) csatlakozása, de a helyi feltételek szerint másként. Pest-Budán a császári commissio ott ült a megyei apparátus nyakán, és amint a felkelésről hírt kapott (Kecskemét jóvoltából már június 7-én!)

16S egymás után hajttatta vele végre a védelmi intézkedéseket. Június 19-én a szolnoki vár erődítésére, a Tisza-vonal védelmére kellett a megyének a falvakból 200 munkást éppen aratás idejére kirendelnie.

164 A kapkodva készülő császári hadvezetés ugyanakkor oly mértékben kezdte szállításaihoz igénybe venni a paraszti fuvart, hogy a megye közgyűlése július 25-ón egyenesen Savoyai Jenőtől kérte a ,,misera plebs" elviselhetetlen terhének csökkentését, közelebbről: a szomszédos megyék segítségének igénybe vételét.

165 Július 27-én már 400 katona kiállítását rendelte el a commissio kívánságára a Rákóczipárti ,,tumultuánsok" ellen,

166 és a budai várparancsnokkal versenyt biztatta a helységeket, hogy a kóborlókat, szökött hajdúkat üldözzék, s „ama csavargóknak" (vagyis a kurucoknak) álljanak ellen.

167 Szolnok eleste után, szeptember 27-én felsőbb parancsra kihirdette a személyes nemesi felkelést, amellyel együtt a Pest megyei egyházi ós világi főrendeknek 160 lovast, a falvaknak 110 lovast és 136 gyalogost kellett kiállítaniok.

168 Az október 27-i (immár Pestről Budára átköltöztetett) közgyűlésen került sor a császár rendeletére az adó egy részének elengedéséről, akkor, midőn a kurucok már a Dunánál álltak, és midőn a valóságban a budai katonai és kamarai hatóság (sőt még a szegedi várparancsnok is) egyre több terhet rakott a Pest megyei falvak nyakára, ami ellen a megyei tisztikar több ízben tiltakozott, utóbb elég nyíltan megmondva, hogy neki magának lenne súlyos kára abból, ha a Pest környéki népet így tönkretennék.

169 Pest-Buda császári kézen maradása következtében a megye területileg, majd szervezetileg is kettészakadt. A kisebb rész a pilisi falvakkal, a megye központjával, székhelyével, levéltárával, és az 1703. augusztusban megválasztott, új tisztikar vezetőivel 170 Habsburg-oldalon maradt. A megye nagyobb része viszont Rákóczi oldalára került. A nógrádi és a köztük élő Pest megyei birtokos nemesek az első kuruc hadak elől Gács várába zárkóztak, Rákóczi sikereinek, személyes érvelésének hatására azonban már 1703 őszén mellé álltak, sőt bizalmas hívei lettek. A régi, Thököly-kori Pest megye köznemesi vezető garnitúrája ez, részben ifjabb kiadásban: köztük van Ráday Pál (Ráday Gáspár alispán fia), Gyürky Ádám, Vay Ádám, Darvas Ferenc, — ez utóbbi a szabadságharc alatt Pest megyének is hadbiztosa lett.

171 De az 1700—1703. évek pest-budai megyei tisztikarából is többen mentek át Rákóczi hűségére. Sőtér Tamás volt szolgabíró (Ferenc öccse)

172 mint ezeres kapitány utóbb hosszú időn át állomásozott Pest megyében a Csepelsziget vidékének védelmében. Ily rangot viselt korai haláláig Űjlaky András volt me42