Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

8. Blaskovits János és Lábadi Lajos: A M. K. P. Pest megyei szervezeteinek kiépülése a felszabadulás közepétől az 1945-ös országgyűlési választásokig

oka az volt, hogy a felső pártvezetés egyre erőteljesebben szorgalmazta a tag­toborzást. 77 1945 augusztusának végétől, szeptember elejétől a választási harc­ra való felkészülés kezdett azonosulni a tagtoborzással, a párt létszámának nagyarányú hirtelen felduzzasztásával. Ebben kétségkívül szerepet játszott a többi párt által kezdeményezett tagtoborzás hatása is. A gödöllői járási titkári értekezleten 1945 augusztus 18-án a Központi Bizottság instruktora a következőket mondta: „Taglétszámunk emeléséhez nagy erővel kell hozzá­fogni. A tagfelvétel nehézkes, bürokratikus formáját meg kell szüntetni." 78 A buda környéki járás ossz vezetőségi ülése 1945. szeptember 9-én például határozatot hozott, hogy minden pártszervezet tagtoborzó munkát indítson, amelynek célja, a lakosság 10%-ának (!) a pártba való beszervezése, a párt­tagságon belül a nők arányszámának 25%-ra való emelése. 79 Október 2-án ugyanennek a járásnak a titkári értekezlete megállapította, hogy ,,a válasz­tási győzelem kivívására a legfontosabb a tagtoborzás, amelynek célja a párt­tagság 12 000 főre való emelése október 30-ra. 80 (Október 14-én 7380 tagja volt a pártnak a járásban.) Az ülésen versenyt indítottak a járás községei között, a következő versenyfeltételek alapján. 1. Melyik szervezet növeli nagyobb százalékkal a taglétszámot. 2. Hol tartanak több népgyűlést, aktíva­ülést és melyik gyűlések a leglátogatottabbak. 3. Hol dolgozik több agitátor. 4. Melyik községben szerez több szavazatot a pártszervezet. 5. Ki ad el több választási bélyeget. Ugyanezen az értekezleten hangzott el az a megállapítás is, hogy a párttagság ugrásszerű növekedését várják attól a módszertől, hogy azokat, akik a népgyűléseken jelentkeznek párttagnak, mindjárt ott fel is veszik, valamint a tagszervezési céllal folytatott háziagitációtól. A szentendrei községi szervezet október 6-án választási versenyt hirdetett, amelynek cél­jakónt azt jelölték meg, hogy a község párttagjainak a számát 600 fővel eme­lik. (Ekkor 300 tagja volt a pártszervezetnek.) Az október 20-i pártnapon pe­dig minden résztvevőnek két tagfelvételi lapot adtak ki a célból, hogy min­denki legalább két új párttagot szervezzen be a pártba. 81 A nagyarányú tagtoborzási kampány hozott is eredményeket. Az aszódi járás taglétszáma például az augusztusi 986-ról szeptember 30-ra 1151-re nö­vekedett. A gödöllői járás taglétszáma augusztustól október 6-ig 2454 főről 3801-re emelkedett. Azt tűzték ki célul, hogy a választásokig elérik a 6000 főt. A szentenderei járás taglétszáma augusztustól 1283-ról szeptember 22-ig 1560 fore növekedett. A budakörnyéki járás taglétszáma az augusztusi 5363-ról szeptember 19-ig 7380-ra, a központi járás taglétszáma az augusztusi 3955-ről szeptember 22-ig 5432-re, a váci járás taglétszáma az augusztusi 2219-ről szeptember 20-ra 2475-re, a szobi járás taglétszáma az augusztusi 534-ről szep­tember 22-re 653-ra, a ráckevei járás taglétszáma az augusztusi 1948-ról szeptember 18-ra 2143-ra, a gyömrői járás taglétszáma az augusztusi 1654-ről október 7-re 192l-re, a ceglédi taglétszám a szeptemberi 450-ről október vé­gére 1200-ra és november végére el akarták érni a 3000-et, a nagykőrösi tag­létszám szeptemberben 1044-ről 1250-re növekedett és a választásokig 3500-ra kívánták növelni a taglétszámot, a dabasi járásban szeptemberben a taglét­szám 180 fővel növekedett és elérte a 2543-at, ós a választásokig el akarták érni a 4000-es létszámot. Egyes községekben még ennél is nagyobb arányú volt a párt létszámának növekedése. 1945 augusztus és szeptember között például Dány községben a taglétszám 87%-kal, Kistarcsán 73%-kal, Pécelen 72%-kal, Valkón 140%-kal növekedett. 82 E nagyarányú növekedés ellenére mégis elhangzottak olyan megállapítások, mint a váci járás szeptember 23-i 398

Next

/
Thumbnails
Contents