Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

8. Blaskovits János és Lábadi Lajos: A M. K. P. Pest megyei szervezeteinek kiépülése a felszabadulás közepétől az 1945-ös országgyűlési választásokig

eredményeinek megvédése, továbbfejlesztése, a szocialista forradalomba való átmenet feltételeinek megteremtése. Megváltozott az egyes osztályok és ezzel együtt a pártok egymáshoz való viszonya, kiéleződött a politikai küzdelem. A burzsoázia, a földreform végrehajtása során felszámolt nagybirtokos osztály maradványai és híveik megkísérelték útját állni a további haladásnak és viszszaállítani korábbi korlátlan hatalmukat. A munkásosztály vezette népi erők elleni harcban a reakciós erők főként a kisgazdapártban tömörültek, itt találtak működési lehetőséget és ez szükségképpen a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai közötti ellentétek kiéleződésére vezetett. Az MKP I. országos értekezlete — amely 1945 májusban ült össze, — elemezte a kialakult helyzetet, s ha nem is látta elég világosan a politikai harc olyan mértékű kiszélesedését, mint amilyen 1945 nyarára az osztály és pártviszonyok átcsoportosulásából adódóan bekövetkezett, lényegében helyesen szabta meg a párt előtt álló fő feladatokat.

37 Határozatai útmutatást jelentettek a Pest megyei pártszervezetek munkájához is, végrehajtásuk a pártszervezetek fő feladata lett. A májusi pártértekezlet után a pártszervezetek központi feladata az újjáépítés szervezése, vezetése volt, ami Pest megyében különösen bonyolult és nehéz feladatot jelentett. A megye jelentős része mezőgazdasági jellegű volt. Gabonatermelése, s méginkább a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztése nagy szerepet játszott a megye és Budapest ellátásában. Ugyanakkor jelentős helyet foglalt el Pest megye gazdaságában — különösen Pest környékén —• az ipar és a megyében haladtak át a legfontosabb közlekedési útvonalak is. A megye területe hónapokig tartó kemény harcok színhelye volt. Mindez megnehezítette, rendkívül sokrétűvé tette az újjáépítésben élen járó kommunista pártszervezetek munkáját. A Pest megyei pártszervezetek — a nehéz és bonyolult feltételek ellenére — sikeresen birkóztak meg a tennivalókkal, eredményesen töltötték be az újjáépítés motorjának szerepét. Május végére lényegében sikerült befejezni a megyében a földosztást. A gyömrői járásban például 7096 kh földet osztottak ki, 1171 igénylőnek, akik közül 550 fő nincstelen földmunkás volt. A szántóföld 98%-át bevetették.

38 Hasonló arányban történt meg a tavaszi munkák elvégzése a megye többi járásaiban is. Házi Árpád, a megye alispánja, a kommunista főispánok 1945. június 8-i értekezletén elmondotta, hogy a földosztást a megye területén lényegében befejezték és a szántóföld 96%-át megművelték, bevetették. A beszámoló vázolta — ma már úgy tűnik a valóságnál kissé sötétebben^— azokat a nehézségeket, amelyek között a munkát el kellett végezni: — >,Ugv az ipart, mint a mezőgazdaságot súlyos kár érte. Nincs állati munkaerőnk, sem munkafegyelem, sem munkakedv". Megemlítette, hogy például a hatósági tulajdonban levő állatállománynak csak mintegy 1/7—1/8-ad része maradt meg.

39 A nyomor, az élelmiszerhiány, a feketézés, a tömegek egy részének politikai bizonytalansága fokozta a nehézségeket. A rosszul megállapított munkabérek is hátrányosan hatottak a munkakedv alakulására. A pártszervezeteknek ezért mindenekelőtt az emberek élet-, és munkakedvét kellett felkelteni: azt a tudatot, hogy jövőbeni sorsuk rajtuk áll, vagy bukik. A pártszervezetek emellett kezdeményező szerepet vállaltak a konkrét gazdasági szervező munkábanis. A feketézés leküzdése, az áruellátás javítása érdekében a pártszervezetek kezdeményezték a földművesszövetkezetek létrehozását, segítségükkel a köz vétlen termékcsere megszervezését. A pártszervezetek gazdasági szervező tevékenységének és politikai munkájának eredményei tükröződnek a következő példákban is: ,,A rákoscsabai 389