Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

1. Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban

Még a kecskeméti járás állatállománya is nőtt egészében véve, annak ellenére, hogy Kecskemét állatainak száma (ahogy népessége is) csökkent a visszatelepülések folytán. 1699—1703 között a hámos lovak száma a megyében 4965-ről 5615-re, a fejősteheneké 12 636-ról 16 518-ra, az egyéb szarvasmarháké 7670-ről 11 571-re nőtt. Mint néhol a családfők száma, 1701-ben az igásmarháké is felugrik, ezúttal főleg a kecskeméti járásban (7320), de némileg a váci járásban (6951) és persze összmegyei viszonylatban is (18 282). A búzavetés adatai azonban nemcsak szélsőségesebben jeleznek helyenként valami felugrást 1701-ben, hanem 1703-ban általában alacsonyabbak is, mint 1699-ben: 1699 1703 1. járás 24 066 10694 pozsonyi mérő 2. járás 11 619 11 082 3. járás 6 361 4 403 4. járás 7 898 4 978 Összesen: 49 944 31 157 pozsonyi mérő Persze tudjuk, hogy éppen a vetésterületek adatai (és különösek azok összesítései) a legbizonytalanabbak az egykorú összeírásokban. Azt is tudjuk, hogy a vetőmag holdankénti mennyisége az újabb kutatások szerint, még a XIX. század első felének jóval fejlettebb viszonyai, állandóbb földhasználata és pontosabb adatfelvételei mellett is évről évre erősen ingadozik, és számszerű bizonyossággal még ekkor sem lehet belőle termésre, területre következtetni.

116 A számok változásaiba természeti, időjárási stb. tényezők is többféle módon belejátszhattak. Sok függ a vetőmag mennyiségétől: hiányától, vagy esetleg éppen attól, hogy amúgy is sok a vermelt gabona. Bárhogy magyarázzuk azonban, hogy e számok nem mindig számszerűen kezelendők, vagy hogy egyenletünkben túl sok az ismeretlen, az mégsem pusztán véletlen játéka, ha 1699 és 1703 adatai ilyen majdnem, ha nem is teljesen egyöntetű tendenciával mutatnak kisebb-nagyobb mértékű csökkenést. Tönkremenésről van szó ? De az emberi munkaerő és az állatállomány nem fogyott, hanem nőtt, és a föld sem szűkült össze ily váratlanul. Alsónémedi adózó családainak száma 4 év alatt 54-ről 87-re, vonómarháinak száma pedig 160-ról 228-ra emelkedett, ugyanakkor a község bérelte, illetve zálogban tartotta a ványi és a dunavarsányi pusztát is, amely utóbbin, 1701-ből származó adatok szerint, a bíró és társai 140 ökröt legeltettek.

117 Ha viszont ugyanezen idő alatt a falu búzavetése 1011 pozsonyi mérőről 599 mérőre csökkent (és természeti csapást sem jeleznek a források), akkor esetleg az is föltehető, hogy a szükségletben történt változás. A volt hódoltság visszavadult tájain, kezdetleges viszonyok között, csak a legszükségesebb mértékben folyt földművelés.

118 Helyenként még a kétnyomásos rendszer sem vert gyökeret: így Cegléd környékén még parlagolással, hol itt, hol ott szántottak. Volt ugyan némi árutermelés, Pest-Buda fölvett némi gabonát, a mezővárosok közül is főleg Nagykőrös, amelynek fő jövedelmi forrását, a szőlő mellett, annyira a roppant határain folyó állattenyésztés képezte, hogy gabonából behozatalra szorult,

119 a belső piac azonban mindent összevéve igen szűknek mondható. Hogy ily fejletlen viszonyok közt fő teherként, mint túlméretezett gépezet, a császári ármádia nehezedett rá Pest megye falvaira, azt ez utóbbiak ránk maradt panaszai is beszédesen vallják, főleg 1695 után. Nem mintha a 36