Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

7. Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében

holdból a legjobb termőterületet, 140 holdat a saját céljaira elvett. Ezzel az ottani kisparasztok lába alól kihúzták a talajt. Körülöttük hatalmas nagybirtokok: Vigyázó 3000, Degenfeld 3600, Hatvani-Deutsch 2500 holdas birtoka. Ahogy az interpelláló képviselő mondja: ezeken a nagybirtokokon „nem talál magának földet a nemzeti hadsereg: ellenben ettől a kis falutól akarta elvenni és el is vette utolsó megélhetési feltételeit is".

138 A földreform elégtelensége következtében a parasztság szegényebb rétegei legalább a házhelyakcióból kívántak részesülni. Azonban a közigazgatási hatóságok országszerte, így Pest megyében is még a házhelyakciót is igyekeztek elszabotálni. A hatóságok közömbössége és nemtörődömsége miatt Agorasztó alispán 1921. május 23-án a BM. 40139/1921. sz. rendeletére hivatkozva, az alábbi utasítást adja ki a fősz olgabír áknak és polgármestereknek: ,,A földművelésügyi miniszter úrhoz benyújtott nagyszámú panasz szerint a halasztást nem tűrő, sürgős esetekben házhelyek kijelöléséről és kishaszonbérletek alakításáról szóló 1920. XXIX. te. végrehajtása sok helyen igen lassan, zökkenésekkel halad előre, sőt itt-ott még meg sem indult. Sok panaszos ezt jórészt annak tulajdonítja, hogy a közigazgatási hatóságok az említett törvény végrehajtása körül reájuk háruló feladatkört nem kezelik a kérdés nagy horderejéhez mért gonddal és megértéssel". A továbbiakban a BM.-rendelet felkéri az alispánt, hogy az alája tartozó közigazgatási tisztviselőket figyelmeztesse ,,a törvény gyors ós zavartalan végrehajtásához fűződő rendkívüli fontosságú nemzeti, gazdasági ós szociális érdekekre ..." Végül felhívja a rendelet a figyelmet a törvény végrehajtásának politikai jelentőségére. Ugyanis a Tanácsköztársaság ,,egyik romboló feladatául tűzte ki azt is, hogy a nagy- és kisbirtokosok közé éket verjen", ezért a hatóságoknak arra kell törekedniük, hogy ,,a békés ós kölcsönök egyetértés s a haza érdekében való együttműködés a két társadalmi osztály között helyreálljon . . ,".

139 Agorasztó alispán — és ez jellemző a házhelyakció elszabotálására irányuló törekvésekre — csak 1921. június 20-án adja ki Pest Vármegye Hivatalos Lapjában a házhelyek kihasítását, illetve a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó XXXVI. te. végrehajtási utasítását.

140 A végrehajtási utasítás késedelmes megjelentetése is mutatja azt az általános tendenciát — ami nemcsak Pest megyére jellemző —, hogy ,,aki időt nyer, életet nyer" alapján minél jobban elnyújtani, minél késedelmesebben lebonyolítani a földbirtokreformmal kapcsolatos rendeleteket. A közigazgatási hatóságok feltűnő és kirívó szabotálása miatt, ami tömeges elégedetlenséget szült, a belügyminiszter ugyan kénytelen volt kiadni fent ismertetett rendeletét, de egy BMrendelet nem bizonyulhatott elegendőnek az általános irányzat és gyakorlat megváltoztatásához. Ezek után egyáltalában nem meggyőző és túl optimista az alispánnak a megyei törvényhatósági bizottság előtt 1921. június 14-én tett ama megnyugtató kijelentése, hogy ,,a házhelyek kijelölése az egész vármegyében mindenütt folyamatban van ... és . . . kishaszonbérletek alakítása is több helyütt előfordult . . ,"

141 Agorasztó ,,megnyugtató" kijelentésével szemben a tények mást mondanak. Különösen a falusi jegyzők panaszaiból más derült ki. Pl. a községi házhelyrendezés ügyével kapcsolatban a biai járásban levő Tök község jegyzője azt jelenti 1921. június 28-án, hogy 47 jelentkezőből csak 34-et fogadott el a képviselőtestület.Viszont ezeket sem tudták mind kielégíteni, mert még 365