Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

7. Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében

A földkérdéssel kapcsolatban előadta, hogy ,,a községi szegények földet követeltek s a hangulat olyan forradalmi volt, hogy a felsőbbség egyenes tiltakozása ellenére is földet osztott ki, mert félni lehetett a szegények fellázadásától."

78 Nem kevésbé tanulságos a kartali direktórium elnöke, Szűcs András és társai elleni per. Szűcsöt egy évre ítélték az alábbi indokolással: 1. Dobszóval közhírré tette a fegyverek kötelező beszolgáltatását. 2. A község egyik lakosát egy napig fogva tartotta. 3. A jegyzői irodából kidobta az ott őrzött régi cselédkönyveket. 4. Mezőrendőri kihágásért pénzbüntetést szabott ki. A periratból egyébként kiderül, hogy a község szegényei 18 hold földet kaptak házhely céljaira a báró Schossberger uradalomból.

79 A pilisborosjenői direktórium elnöke, Geiger János és társai ellen nagyjából hasonló indokok alapján hozott a bíróság 6 hónaptól másfél évig terjedő börtönbüntetést .

80 Cserni László valkói uradalmi kertészt, a Pestvidéki törvényszék 6 havi börtönre ítélte, mert a Tanácsköztársaság alatt a gazdasági cselédek előtt kijelentette: ,,a föld a miénk, akik azt megműveljük", tehát — mondja az indokolás — a magántulajdon ellen izgatott.

81 Az ellenforradalmi bírák szemében a földművesszegények földhöz juttatása: magántulajdon elleni vétség; sorozás elrendelése a vörös hadseregbe a haza védelme érdekében: lázadás; lósorozás a hadsereg részére: zsarolás, stb.

82 Az ellenforradalmi bíróságok ítélkezéseiből is megállapítható, hogy az uralkodó osztályok és a néptömegek kétféle nyelven beszélnek és a dolgozó nép igazsága szöges ellentéte a földbirtokos és tőkés osztály „igazságának". A halálos ítéletek, a futószalagon gyártott fegyház- és börtönbüntetések, a zsúfolt börtönök és internálótáborok sem törték meg a néptömegek ellenállását a Horthy-fasizmussal szemben Pest megyében. 4. Pest megye népének küzdelme az ellenforradalmi rendszer ellen A rendőri, csendőri és polgári hatóságok jelentéseiből élesen kibontakozik az ellenállás azokkal az intézkedésekkel szemben, amelyek a régi úri rend visszaállítását célozták. A budapesti csendőrkerületi parancsnokság 1920. augusztus 22-i, alábbi helyzetjelentése a budapesti katonai körletparancsnoksághoz a lakosság körében észlelt elégedetlenségről és a kommunista hangulat növekedéséről, jól jellemzi az általános helyzetet Pest megyében egy évvel az ellenforradalom hatalomra jutása után: ,, . . . Zagy varékas, Tápiógyörgye és Űjszász környékén a nehéz megélhetés és a túl magas gabonaárak miatt a szegényebb lakosság között lappangó elégedetlenségi tünetek mutatkoznak. Gyakoriak az olyan kijelentések, hogy ha nem kapnak elegendő mennyiségű és a munkásember által is megfizethető árugabonát, majd tudni fogják, hogy honnan és hogy vegyék. Ugyanez a helyzet Káván és Pilisen, főleg azonban Monoron, ahol nagyszámú, Budapesten dolgozó munkás lakik, kiknek nagy része a kommunizmus felé hajlik. Ha a kérdés megnyugtató módon rendezést nem nyer, könnyen megtörténhetik, hogy az elégületlenség nyílt zavargásban fog megnyilvánulni."

83 351