Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

7. Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében

béri Szocialista Forradalom élményével hazatérő magyar munkások és parasztok tízezrei otthoni környezetükben lelkes agitátorai lesznek a szocializmus ügyének. Ezért a kormányzat elrendelte a hazatért hadifoglyok internálását, illetve karhatalmi megfigyeltetését. Az erre vonatkozó belügyminiszteri rendelet 1921. november 29-én tudatja a járási főszolgabfrakkal, hogy ,,az Oroszországból hazatért hadifoglyoknak a csóti leszerelő táborban működő államrendőrségi kirendeltség által folyamatba tett internálási ügyben határozatot hozni a rendőrség székesfehérvári kerületének kapitánya illetékes."

67 A belügyminiszter egy további rendelete felhívja a kerületi rendőrkapitányok, alispánok és csendőrkerületi parancsnokok figyelmét arra, hogy a rendőri felügyelet nem elegendő s nem is lehet minden hadifogságból hazatért katonát rendőri felügyelet alá helyezni. Ezért szükséges, hogy a hatóságok „bizalmas módon, megbízható polgárok útján" állandóan figyeljék a hadifogságból hazaterteket.

68 A belügyminiszter eme utasítása nem más, mint felhívás egy spicli-hálózat kiépítésére. Tehát, ha az oroszországi hadifoglyok a csóti tábor után haza is kerültek, a lakóhelyükön egyrészt rendőri megfigyelés várt rájuk, másrészt pedig „megbízható polgárok" besúgásainak voltak kitéve. Pest megyei illetőségű hadifoglyok közül is százszámra kerültek a csóti internálótáborba és egy 1921-re vonatkozó megyei összesítés szerint a rendőri felügyelet alatt állók száma 374 fő.

69 — Az általános gyakorlatra vonatkozólag jellemző a biai járásból származó hadifoglyokkal kapcsolatos eljárás. Ezeket előbb a csóti táborba internálták, majd úgy küldték őket haza, lakóhelyükre, hogy az illetékes rendőr-, vagy csendőrparancsnokságot értesítették a volt oroszországi hadifoglyok rendőri megfigyelése végett. így érkezett távirat Biára a főszolgabírói hivatalba Friederik Árpád tinnyei és Márfi Gábor pátyi lakos útbaindításáról. Az utóbbiról megjegyzi a távirat, hogy kommunista párttag volt.

70 Varga István biai lakos útnak indítását a csóti táborból szintén táviratilag közli a rendőrkapitány a főszolgabíróval, amelyben kérték nevezett „rendőri megfigyelését, mert Oroszországban vörös katona volt."

71 A váci járás és más járások főszolgabírójához is hasonló szövegű táviratok érkeztek, amelyekben az illetékes rendőrkapitányságok tucatszámra kérik a főszolgabírákat, hogy a hazatérteket, helyezzék rendőri megfigyelés alá.

72 Űgy Pest megyében, mint országszerte hosszú évekig tartott a volt oroszországi hadifoglyok és más kommunistagyanúsak rendőri megfigyelése. Ez a helyzet a munkások, parasztok és kisemberek ezrei számára a polgári életben hátrányos megkülönböztetéssel, létbizonytalansággal és hatósági kellemetlenkedésekkel járt. Az ellenforradalmi bíróságok ítélkezései A Tanácsköztársaság bukása után a Peidl-kormány egyik legsürgősebb intézkedése volt a tanácshatalom által felállított forradalmi törvényszék megszüntetése és a régi polgári bíróság visszaállítása. A Eriedrich-kormány nem elégedett meg ezzel, hanem augusztus 19-én elrendelte a statáriális bírósági eljárást a Tanácsköztársaság „szervei, közegei és megbízottai", továbbá „fegyveres erejének tagjai", valamint azok ellen, akik „a Tanácsköztársaság megalapítása, fenntartása és visszaállítása érdekében" tevékenykedtek, vagy tevékenykednek. A terrorrendelet arra is utasította az ügyészeket és a vérbírákat, 349