Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

6. Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében

Az ily módon megürült tanácstagi helyeket a munkásosztály és a parasztság köréből választott tagokkal töltötték be, ezek pontos adatai azonban hiányoznak, s így nincs módunkban lemérni, hogy milyen változást eredményezett leváltásuk a tanácsok osztályösszetételében. Lényeget érintő változásról azonban nem lehet szó, hiszen mindössze 15—20 személy cserélődött ki Pest megye valamennyi községi és városi tanácsában. Pest megye népe az 1919. áprilisi választásokon ama elv érvényre juttatásáért harcolt, hogy a forradalmi közigazgatásban a szegénység érdekeit sorsközösségből ismerő, s ebből következően ez iránt legfogékonyabb emberek — éppen a legszegényebbek kapjanak helyet. E törekvést igen szemléletesen fejezi ki Nagykőrös tanácsának összetétele. A 60 tagú munkástanácsból 55 vagyontalan volt. A ,,vagyonnal" rendelkező 5 személy együttes ,,birtoka" 1200 öl szőlő és 6600 öl szántó. Az intézőbizottság vagyoni helyzete még kedvezőbb statisztikát mutat: a bizottság 19 tagja összesen csupán 100 öl szőlő birtokkal rendelkezett.

167 A nagykőrösi tanács ismertetett összetétele nem egyedülálló, hanem típus-jelenség, a megyeszerte megnyilvánuló törekvés egyik eredménye. Hogy Pest megye népe a munkásosztályon és szegényparasztságon kívül milyen mértékben érezte magáénak a proletár államhatalmat, annak beszédes bizonyítékai azok a számadatok, amelyek ezen társadalmi rétegeknek a forradalmi tanácsokban való képviseletét fejezik ki. Ezek között első helyen kell említenünk a pedagógusok feltűnően magas számát. Pest megye helyi tanácsaiban 1 iskolaigazgató, 4 kántortanító, 52 tanító, 7 tanítónő, 1 óvónő, 6 tanár ós 1 tanárnő, összesen 72 pedagógus fejtett ki tevékeny munkát. A pedagógusok képviseleti aránya a tanácsok Összlétszámában 2,27 % volt. Értelmiségi pályán 144 tanácstag dolgozott, közöttük ügyvéd, egyetemi hallgató és muzeológus. Az értelmiségi alkalmazottak — korabeli terminológiával — ,,fejmunkások" a tanácstagok 4,54%-át alkották. A műszaki értelmiségiek, mérnök, vegyész, műszaki tisztviselők: 25 taggal 0,76%-os aránnyal szerepeltek a tanácsokban. Hat egészségügyi dolgozó: 3 ápolónő, 1 orvos, 1 szülésznő és 1 egészségügyi alkalmazott 0,18 %-át adta a tanács tagságnak. ^Kilenc tag, 0,27% képviselte a művészetek dolgozóit, közöttük Illés Béla, Újpest város tanácsában. Az értelmiségi foglalkozásúak összes száma 256 volt, a statisztikailag feldolgozott tanácsok taglétszámának 6,02%-a. Pest megye helyi tanácsainak tagnévsorai között néhány lista a tagok életkorára vonatkozóan is tartalmaz adatokat. Ezek felhasználásával sikerült támpontot nyerni a tanácstagok átlagos életkorára. Pestújhely

168 tanácsában a legfiatalabb tag 22 éves volt, a legidősebb 62 esztendős. Az 56 tag átlagéletkora 40,6 év. Pestszentlőrinc

169 munkástanácsában az életkor szerinti alsóhatár ugyancsak 22 év, a felső 55. Az ötven tag átlagéletkora 40,3 év. A vizsgálatnak a két tanács esetében csaknem azonos eredménye általánosító következtetést enged a tagok átlagéletkorára vonatkozóan, ami a tagság zömét illetően 34—45 évben állapítható meg. Ez volt a magyar proletariátusnak az a nemzedéke, amely a korábbi harcok évtizedes tapasztalataival felvértezve, érett férfikorában a legalkalmasabb volt a proletár államhatalom gyakorlására. 329