Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

6. Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében

nyugdíjas 4 0,12% szülésznő 1 , 0,03% nyűg. csendőr 1 , 0,03% tanár 6 , 0,18% orvos 4 0,12% tanárnő 1 , 0,03% óvónő 1 0,03% tanító 52 , 1,64% párttitkár 2 0,06% tanítónő 7 , 0,22% pék 5 0,15% távírász 1 , 0,03% pénzbeszedő 1 0,03% tengerész 1 , 0,03% pincér 3 0,09% termelési biztos 1 , 0,03% portás 1 0,03% tetőfedő I , 0,03% postamester 1 0,03% téglaégető 1 , 0,03% postás 9 0,28% tisztviselő 90 2,84 % puskaműves L 0,03% törpebirtokos 9 0,28% raktárnok 3 0,09% újságíró 4 0,12% rendőr 1, 0,03% újságkihordó 1 0,03 % reszelovágó 1 0,03% útkaparó 4 0,12% rézműves 5 0,15% ügynök 1 0,03% rokkant 2 0,06% ügyvéd 1 0,03% segédjegyző 2 0,06% üveges 3 0,09 % segédmunkás 111 3,50% üvegfúvó 1 0,03% segédmunkásnő 3 0,09% üzemvezető 1 0,03% sofőr 3 0,09% varrónő 2 0,06% szabó 36 1,13% vasmunkás 121 3,81% szabónő 1 0,03 % vasöntő 14 0,44% szakács 1 0,03% vasutas 60 1,89% szatócs 3 0,09% vasúti napszámos 20, 0,63% szállítómunkás 2 0,06% vegyész 2 0,06% szellemi munkás 7 0,22% végrehajtó 1 0,03% szerelő 11 0,34% vésnök 1 0,03% szerszámkészítő 2, 0,06% villamoskalauz 3 0,09% szerszámlakatos 1 0,03 % villamosvezető 1 0,03% szérűpásztor 1 0,03% villanyszerelő 10 0,31% szíjgyártó 10 0,31% villamosvasúti színirendező 1 0,03% alkalmazott 10 0,31% szobafestő 6 0,18% vincellér 3 0,09% szőlőgazdasági vöröskatona 14 0,44 % alkalmazott 1 0,03% vörösőr 32 1,01% szövőnő 1 0,03% zenész 2 0,06% szűcs 1 0,03% A fentiek szerint részletezett foglalkozási statisztika a lehetőség szerint leghűségesebb áttekintést nyújt az 1919-es községi és városi tanácsok osztályösszetételéről Pest megyében. Szembeszökő hiányossága viszont, hogy megjelöléseiből nem következtethetünk a tagok alkalmazásának jellegére, nem tudjuk hányan dolgoztak nagyüzemekben, kisiparosnál, vagy éppen önállóan. Egyes iparágakban és kereskedőpályákon a munkaviszonyt kétségtelen bizonyossággal meghatározhatjuk a fenti megjelölések alapján is. Önálló, kisüzemi keretek között folytatott iparűzést, vagy kereskedést feltételezhetünk a borbélyok, cipészek, kőművesek, szabók, kocsmárosok és szatócsok egy részénél, valamint a háziipari foglalkozások (pl. kötélgyártó, kefekötő, kosárfonó) esetében. A tanácsokba választott ipari munkások döntő többsége nagyüzemi bér326