Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)
6. Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében
A megyei tanácsba delegált küldöttek között a magyar munkásmozgalomnak olyan kiemelkedő alakjai foglaltak helyet, mint Mosolygó Antal, (Gödöllői járás), Alpári Gyula, (Kiskőrösi járás) Szaton Rezső, (Kispesti járás) Nyisztor György, Vántus Károly, (Monori járás) Joanovics Sándor, a megyei Direktórium elnöke és a megye kormányzótanácsi biztosa, (Pomázi járás) Urban Pál (Cegléd) és Varga Jenő (Kispest város). 153 A megyei tanács 40 tagot küldött a megyei intézőbizottságba, 30 taggal pedig az Országos Tanácsban képviseltette magát. 154 A Tanácsköztársaság kikiáltása ós a megyei tanács megalakulása közötti időszakban a forradalom államigazgatási szerveinek zavartalan működése érdekében a belügyi népbiztos dr. Földes István személyében megyei megbízottat nevezett ki. Március 24-én létrejött a megye kinevezett Ideiglenes Direktóriuma Az ideiglenes direktórium — mivel az alulról választott Munkás-Katonaés Földművestanácsok Országos Gyűlése, mint a hatalmat legfelsőbb fokon gyakorló fórum, még nem alakult meg, a belügyi népbiztosság főhatósága alá tartozott és április 26-ig működött. Ekkor választották meg a községi és járási küldöttek bevonásával a megye 40 tagú intézőbizottságát. Az intézőbizottsági tagok többségének távolléte miatt azonban az ügyeket közvetlenül intéző direktórium megválasztására ez alkalommal nem kerülhetett sor. A további vezetésre egy háromtagú, direktóriumi jogkörrel bíró bizottságot választottak, amely április 29-ig, a végleges direktórium alakuló közgyűléséig állt fenn. 155 Az ügyek gyors és folyamatos intézésére öt ügyosztály alakult. Az egyes osztályok illetékességi körét az alábbiak szerint határolták el: 156 Közigazgatási osztály gondoskodott a népbiztosi rendeletek és a direktóriumi határozatok végrehajtásáról, döntött a járásoktól másod- és a községektől harmadfokon felterjesztett közigazgatási ügyekben, illetve javaslatot tett legfelsőbb fokon a Tanácsok Országos Gyűlése felé, s ellenőrizte a járások közigazgatási munkáját. Közgazdasági ügyosztály intézte az élelmezési ügyeket, felderítette és nyilvántartotta az élelmiszer- és nyersanyagkészleteket, gondoskodott azok igazságos elosztásáról. Az osztály hatáskörébe tartozott a birtokrendezés előkészítése is. Irányította a megyei birtokrendező és termelést biztosító bizottság munkáját, amely önálló szervként alakult, működése során azonban a direktórium közgazdasági osztályának mellérendelt szakhivatalává vált. A közgazdasági osztály és a termelést biztosító bizottság vezetője azonos személy volt. Ugyancsak ez az osztály intézte a műszaki objektumok építését és karbantartását, a törvényhatósági utak, hidak és épületek műszaki felügyeletét, valamint a vízépítési munkálatok és a mezőgazdasági termelés biztosítása és folyamatossága érdekében végzendő mindennemű műszaki munkát a megye területén, amely nem tartozott az Allamépítészeti Hivatal hatáskörébe. Közművelődési ügyosztály. Az állami oktatási szervek rendeleteit megyei vonatkozásban továbbította, s végrehajtásukról gondoskodott. Feladatai körébe tartozott az iskolák felszerelése, az oktatók személyi és illetményügyei és a vallásügy. Népművelési teendői közül legfontosabb volt az ismeretterjesztő és propaganda előadások lebonyolítása, valamint az analfabéta iskolák és a mezőgazdasági szakoktatás szervezése. A Tanácsköztársaság idején Pest megyében 167 analfabéta iskola működött, 2000 olyan tanulóval, akiket a nyomor ki322
