Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

6. Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében

haraszti és csepeli példáinál említettük, tanácsai kezébe tette le azt a hatalmat amit a Forradalmi Kormányzótanács kiáltványa csak szentesített. A tanácsok tömeges megalakulása a megyében 22-én és 23-án ment végbe, említésremóltó ellenállás nélkül. Jelentősebb ellenállás őrszentmiklóson mutatkozott a régi képviselőtestület részéről, amely március 24-ig megtartotta hatalmát. Ekkor a lakosság követelésére a belügyi népbiztos megyei megbízottja utasította a községi jegyzőt, hogy az elöljáróság és képviselőtestület feloszlatását a szokásos módon hirdesse ki, maga pedig ,,az ottani munkások, katonák és szegény földmívesekből alakítandó tanács által választott három tagú bizottság rendelkezéseit teljesítse."

138 Azonos értelmű utasítást küldött a megyei megbízott — dr. Földes István — március 26-án valamennyi főszolgabírónak,

139 mivel járási tanácsok csak elvétve működtek még a megye területén, s a közigazgatás adminisztratív teendőit megfelelő politikai ellenőrzés mellett továbbra is a helyükön maradt főszolgabírók végezték. A falusi tanácsok — az első napokban teljesen nélkülözött központi rendelkezések híján —- belső felépítésük és elnevezésük szerint igen különböztek. A Munkás- Katona- és Földmüvestanács elnevezés általános volt, de a városokban, ahol nem élt nagyobbszámú mezőgazdasági munkás, Munkás és Katonatanács alakult. Néhány helyen a katonaság nem kapott képviseletet a tanácsban, s ez kitűnt elnevezéséből is. Sződön a Magyar Tanácsköztársaság Biztosi Hivatala nevet vette fel a tanács.

140 Ugyancsak nem volt egységes az Intézőbizottság és Direktórium elnevezés és a direktóriumi tagok funkciója. Felsődabason az elnök egyben pénztárosi munkát is végzett, Hévizgyörk tanácsában a direktórium elnökét közgyűlési elnöknek nevezték, Iklad községben az elnök egyben közigazgatási, Kisnémedi és Pilis községben politikai biztos volt. A „Magyar Tanácsköztársaság Biztosi Hivatalában", Sződön (a községi tanácsban) „népmegbízott" működött.

141 A munkás- katona- és földmívestanácsok az ügyek közvetlen vitelére 3—5 tagú intézőbizottságot, vagy direktóriumot választottak. Akadt olyan helység is a megyében, Telki község, ahol a tanács négy tagjából három alkotta a direktóriumot egy személy pedig a tanács „összességét."

142 Az intézőbizottsági tagok általában egy-egy közigazgatási ág szakelőadói szerepét töltötték be. HévizgyorkÖn a gyámügyi, a közélelmezés, a bíráskodás, a termelés, a pénz- és közgazdasági ügyek külön intézőbizottsági szakreferens felügyelete alá tartoztak.

143 Ikladon a közigazgatási biztos címét viselő direktóriumi elnök mellett a direktórium tagjai élelmezési, köztulajdon és pénzügyi szakfeladatokat láttak el biztosokként.

144 Több községben bizottságok alakultak a tanácsokon belül, s az egyes bizottságokat az intézőbizottságból választott tanácstag irányította. Bizottságokat kezdetben csak a legfontosabb ügyek intézésére hoztak létre, később azonban minden ügyintéző csoportot általánosan bizottságnak neveztek. Cinkota község Munkás- Katona és Földművestanácsának Intézőbizottsága három bizottságot (községi élelmezési, községi birtokrendező és községi lakásbizottság) szervezett 7, 3, 3 taggal. Egyéb ügyeket a szakelőadók végezték.

145 A falusi tanácsok nem mindig, utasítás- és szükségszerűen bizottságokon keresztül végezték feladataikat. Pest megyében az ügyintézés szervezésének három formájával találkozunk: 1. bizottságok, 2. szakelőadók, 3. bizottságok és szakelőadók szerint. Az utóbbi vegyes ügyintézés leginkább megfelelt a gyors és hatékony proletár-közigazgatás követelményeinek. 319