Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)
6. Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében
felügyelet alatt. 90 Az albertfalvi repülőgépgyár munkásai a sztrájk időtartama alatt, hogy a sztrájktörésnek elejét vegyék, ellenőrizték a HÉV- vonalat, s igyekeztek meggyőzni a szolgálatban maradt vasutasokat a sztrájk céljairól. A hatóságok a forgalmasabb állomásokra csendőri készültséget rendeltek ki. 91 A forradalmi hullám lecsendesítésére a kormány 1918. március 18-án statáriumot rendelt el. De a munkásosztály, amely 1917 őszétől a politikai tömegsztrájkok során a brutalizmus minden eszközével találkozott, nem hátrált meg. A proletariátus előtt az elkövetkező harcokban már élő és valóságos példa buzdított: az Októberi Szocialista Forradalom. 1918 nyarától a magyar munkásosztály politikai harca az orosz példa elérésére irányult. Nem állíthatjuk, hogy az 1917—18. évi forradalmi mozgalmak valamennyi résztvevője világosan felismerte e politikai célt, de azok táborát, akik tudatosan küzdöttek a szocialista forradalomért, hatalmassá növelték a háború és a nyomor szülte elégedetlenek. Leggyakrabban a közellátás hiányai és a hatóságok visszaélései váltottak ki zavargásokat. 1918 júliusában Lajosmizse éhező asszonyai tüntettek a községháza előtt A jegyző csak csendőri fedezettel távozhatott hivatalából, mivel ,,az éhség már annyira gyötörte az 5—6 gyermekű anyákat, hogy valóságos forradalmat idéztek elő a községházán . . . félő, s csak órák kérdése, hogy a lázadás vérengzéssé nem fajul". 92 Erzsébetfalván is ugyancsak 1918 folyamán súlyos közélelmezési zavargások voltak, melyek során anyagi károk is keletkeztek. 93 Cegléden augusztus 6-án asszonytüntetés robbant ki. Az élelemért hiába ácsorgó asszonyok felgyülemlett elkeseredése az utcán lobbant fel, üres kosaraikkal végigvonultak a városon, beverve az urak ablakait. A kivonult karhatalom 200 asszonyt tartóztatott le. 94 A tüntetés nyomán keletkezett kár 50 000 korona volt. Az éhező tömegeknek a hatóságok elleni gyűlöletét végsőkig fokozták a nyilvánosságra került közélelmezési visszaélések. Pest megyében különösen a pestújhelyi 95 és a szadai 96 közélelmezési tisztviselők sikkasztásai növelték az általános felháborodást. De nemcsak a közélelmezés terén, hanem hivatalos funkcióik szinte minden ágában visszaéltek hatalmukkal a falusi jegyzők is. Egy a Tanácsköztársaság idején lefolytatott vizsgálat derített fényt a perbáli jegyző bűnös üzelmeire. Megállapították, hogy a háború éveiben visszaélést követett el a hadisegélyek kezelésében, hivatali kötelességéért külön díjazást fogadott el és az ügyfeleket gyakran megverte. 97 Az elégedetlenek táborát növelték a katonai szökevények is, akik 1918 elejétől tömegesen hagyták el a különböző hadszíntereket, s a hátországban, teljes létbizonytalanság között tengették életüket. A katonaszökevények gyakran fegyverrel álltak ellen az elfogásukra kirendelt csendőröknek, és fegyverrel, erőszakkal szerezték élelmüket is. Pest megyében az aszódi és váci járásban, Galgamácsa, Galgagyörk, Püspökhatvan, Csővár, Püspökszilágy, Rád és Penc községek határában, az itt elterülő erdőkben több száz jól felfegyverzett katonaszökevény élt „valóságos szegénylegény módjára". 98 A hadifogságból hazaözönlő katonák, hogy elkerüljék az újrasorozást, vagy beálltak a szökevény katonák fegyveres csapataiba, vagy orosz egyenruhában orosz hadifogolynak adva ki magukat, munkát vállaltak parasztgazdaságokban. 99 A ráckevei főszolgabíró már 1918 márciusában arról panaszkodott, hogy a katonaszökevények „garázdálkodása" miatt járása területén „megbomlott" a közbiztonság. 100 311
