Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)
4. Spira György: Parasztsors Pest megyében a jobbágyfelszabadító forradalom küszöbén
már 165 ház áll, 153 s évről évre többen lesznek az újpestiek is. 154 Végül Űjkécskén 1828-ban 195 lakóházat mutatnak ki, 155 Puszta-Péteriben pedig, amelyet ugyanekkor még lakatlan területként tartanak nyilván, a negyvenes évek elején már ezer fölött jár, majd 1850-ig kereken ezerkilencszázra emelkedik a lakosság lélekszáma. 156 A majorsági jobbágyok és zsellérek száma tehát meglehetősen nagyra nő az 1848-at megelőző évtizedek folyamán, a birtokukban lévő földterületet azonban ennek ellenére sem szabad különösebben kiterjedtnek gondolnunk, hiszen többségükben csak kicsiny zsellértelki illetőséggel bírnak. A paraszti birtokterület egészének elégtelen növekedése Jó volna persze ezekután sommázni is, hogy a megye teljes termőterületének ebben az időben — mind az úrbéri, mind a majorsági természetű parasztbirtokokat figyelembe véve — végeredményben mekkora hányada van parasztkézen, — erre azonban nemigen nyílik lehetőségünk. A teljesség igényével fellépő áttekintést a földesúri és a paraszti birtokok megoszlásáról egyedül az 1789-ben lezárt kataszteri felmérés nyújt. Eszerint a megye teljes termőterülete ekkor (a megye határai között fekvő két szabad királyi várost, Budát és Pestet is beleértve), osztrák (azaz 1600 négyszögöles) holdakban számítva (s a töredék holdakat 800 négyszögölig lefelé, azon túl pedig felfelé kerekítve), a fő művelési ágak szerint így oszlik meg a földesurak ós a parasztok között: 157 Földesurak Parasztok Parasztbirtok Közös birtok Művelési ág által használt földesúri Parasztbirtok Közös birtok Az összes birtok birtok Szántóföld 132 873 106 524 276 892 516 289 Rét 104 037 49 996 122 769 — 276 802 197 936 76 387 198 564 67 645 540 532 24 055 21 957 18 378 — 64 390 Szőlő 1 942 95 40 859 — 42 896 Erdő 134 408 222 2 795 — 137 425 A teljes termőterület 595 251 255 181 660 257 67 645 1 578 334 Ezek a statisztikai adatok azonban, bár a felvétel nagy gonddal készült, éppen statisztikai tekintetben igen keveset mondanak nékünk mindaddig, amíg a felvétel alapjául szolgáló összeírás végbemenetelének mikéntjét az eddiginél jóval alaposabban meg nem ismerjük (már amennyiben ezt a rendelkezésünkre álló rendkívül fogyatékos forrásanyag valaha is lehetővé teszi). Ezeknek az adatoknak az értelmezését ugyanis egyelőre fölöttébb megnehezíti egy sor ma még nyitott kérdés megoldatlansága: 1. Nem világos, hogy a felvételben a különféle művelési ágak alá sorolt területek közül mennyi tartozik valóban az illető művelési ágakhoz. Az összeírás készítőinek ugyanis utasításaik szerint nem teljesen a valóságos helyzetet kellett figyelembe venniök, hanem például a szántóföldek sorában kellett nyilvántartásba foglalniok az olyan legelőket is, amelyek szántóföldi művelésre is alkalmasoknak mutatkoztak, sőt még a halastavakat is! 158 222
