Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

2. Petróci Sándor: Pest megye újjátelepülése 1711–1760

JEGYZETEK Pest megye XVIII. századi ujjátelejíülésének vizsgálatában a záró-évet 1760-nak vettük. Az egész megyére kiterjedő legközelebbi összeírás 1772-ben készült. Ekkor már folyamatban voltak az urbariális rendezések. Ennek népességtörténeti és gazdasági következményei a már megtelepedett népesség differenciálódásának kérdéseit vetik fel. 1 Pest ós Nógrád megye Állami Levéltára Pest megye levéltára (a továbbiakban: PmL.) C. P. I. 1. 2 A kérdés összes népességtörténeti problémáinak legújabb és legteljesebb összefoglalása Dávid Zoltán: Az 1715—20. évi összeírás (Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai, Bp. 1957. o. kötetben.) különösen a VI. fejezet: 163—173. 1. A régebbi irodalomból Szabó István: A magyarság életrajza. Bp. é. n. 122—125. 1. A tanulmány lezárása (1962 máj. 31.) utén készült el a szerző „Cegléd népessége 1720-30-ban c." tanulmánya. A vizsgálata azt mutatja, hogy az 1715. évi összeírás a jelenlevő családok 40%-át, az 1720. évi 45%-át, az 1728 évi 55%-át vonja adó alá és írja össze. A jelzett összeírásokban nincsen összeírva a népesség teljes jószágállománya sem. Cegléd város népességének megyei (dicalis) összeírásai 1734-től vonják adó alá az összes ott élő családokat. 3 Pml: C. P. I. 1. kötethez fűzött kiegészítés. 4 PmL.: C. P. I. 4. Pest megye négy járásáról: a kecskemétiről, váciról, pilisiről és a soltiról — külön kötetekben. Minthogy a XVIII. század folyamán mind az országos, mind a megyei összeírások járások szerint és a járások fenti sorrendjében készültek, azért a népességi és gazdaságtörténeti táblázatokat is járásonként állítottuk össze. Részben azzal a szándékkal is, hogy a helytörténet iránt érdeklődő, de levéltári kutatásokban kevésbé gyakorolt kutatók az eredeti forrásokban könnyebben tájékozódjanak. 5 Wellmann Imre: A gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása 1770—1815. Bp. 1933. 75. 1. 6 Makkai László: Pest megye története (Pest megye műemlékei. Bp. 1958.: továbbiakban: PMM) c. tanulmánya 131—133 1-on az „örökös jobbágyság"-ot elsősorban a hódoltsági időre nézve értelmezi Pest megyében „gyakorlatilag alig érvényesülő jogi fikció"-nak. Ld. még: Szabó: i. m. 133. 1. 7 A török-kori portaszámok: Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei. Bp. 1938. 408—409. 1. A porták családszámáról Bakács István: A dicalis összeírások (Kovacsics: i. m. (75. 1. jut erre a megállapításra. Ő 4 ekés-gazdát vesz 1 portának, de zsellérekből és fél-telkesekből 4-nél több család tett ki egy portát. Erre utal tanulmányunknak az a megállapítása, hogy: legkevesebb 4 családot számítva. így — portánként 4 családnak — értelmezi Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI—

XVII. század Bp. 1959. Nomenklatúrájának „porta" szómagyarázata is. 8 A PmL- C. P. I. 1. kötethez csatolt összesítő jegyzék adatai. 9 A rendkívüli becses összeírásra Lakatos Ernő levéltárigazgató hívta fel figyelmemet. Pest és Nógrád megye Állami Levéltára Nógrád megye levéltára (továbbiakban: NmL.) Közgyűlési iratok 1720. Conscriptio Profugorum) továbbiakban: Conscr. Prof.) 119