Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

2. Petróci Sándor: Pest megye újjátelepülése 1711–1760

termett akóbansz Imitva 1728-ban 1744-ben 1760-ban Cegléden 3 682 4 219 4 225 Nagykőrösön 6 553 20 003 16 997 Kecskeméten 6 199 30 266 21 493 Vácott 3 898 8 236 21 867 Veresegyházán 1056 1 392 1 726 0 Budán 4 582 3 011 6 097 Pomázon 552 y

2 2 255 6 548% Szentendrén 2 158 16 650 29 330% Dunavecsén 1051 2 949 304 Solton 1458 2 687 1 674 A mezőgazdaság talán egyetlen ága sincsen úgy kiszolgáltatva az időjárás viszontagságainak, mint a szőlőtermelés. A rendkívül változó terméseredmények jellemzésére a ,,három város" közel egymásutáni évek termésére utalunk: bor termett akóban 1728-ban 1730-ban Cegléden Nagykőrösön Kecskeméten 3 682 6 553 6 199 1 800 4 704 5 979 Mivel nem valószínű, hogy két esztendő alatt Cegléden 50, Nagykőrösön pedig 30%-al csökkent volna a szőlőterület: nyilván fagy vagy jég kár érhette a termést. Kecskeméten viszont alig valamivel kevesebb a termés, mint az 1728. évi.

138 A gyümölcs piaci értékesítéséről, de fajtáiról sincsenek feljegyzések a megyei összeírásokban: bizonyára azért, mert adómentesek voltak. Csupán Dömsödről jegyzik fel 1728-ból, hogy pomeriuma -— almáskertje van.

139 Nem kellett adót és földesúri járandóságot fizetni a jobbágyok és zsellérek falualji kertjének terményei után sem: nincs is róla összeírásunk. A hagyomány azonban fenntartotta egyes községekben a ,,káposztás kertek" és a kenderföldek elnevezéseket. A falu alatti kertek területe szinte falvanként változott, de általában 30—50 mérő volt — 1200 D-öles kis holdakban számítva •— 15—25 hold, így a század negyvenes éveiben egy-egy háztartáshoz átlag 400—600 D-öles kert tartozott.

140 A kerti vetemények között írják össze 1715-től kezdve Pest megyében a kukoricát is. A Csepel szigeti Lóré község összeírásának végén olvassuk először, hogy ott búza hiányában törökbúzából sütnek kegyeret.

1

*

1 1728-ban már Ráckevén, Szigetszentmártonban, Csépen, a solti járásban Kákonyban, a váciban Boldogon és Vácszentlászlón említik a kertekben való kukorica ültetést.

142 A boldogiak és vácszentlászlóiak talán a szomszédos Grassalkovichuradalmakban ismerhették meg a kukoricát.

143 Az Urbárium behozataláig a kukoricatermés után nem is kellett tizedet fizetni: de nem is lehetett jelentős a kertekben termelt kukorica mennyisége.

144 117