Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)
II. Szöveggyűjtemény
nem biztosítanak eléggé törvénytelen parancsok kibocsátása ellen, tehát a hitlevelek 3. pontjában, az 1608. évi (k. e.) 10. törvénycikkben/87 II. Ulászló III-ik dekrétuma [1498. évi] 7.387 388 és a II. Lajos Il-ik dekrétuma [1518. évi] 39.389 cikkelyében előforduló Magyar Tanács, vagyis őrködő Szenátus választandó teljes hatáskörrel, és rendelkezni kell azon módokról, amelyekkel az esetleges törvénytelen parancsok kiadását megakadályozhatja. A Helytartótanács is maradjon meg az országgyűlés által megszabandó utasítás szerint, a királyi és szenátusi rendeletek végrehajtására. Mindkét hatóság a diétának számadással tartozzon, és ez jelöljön minden tisztségre: a Szenátus, a Helytartótanács, a Kamara, a Hétszemélyes- és a Királyi Tábla részére. II. Ulászló VI. dekrétumának 7.390 és 8.391 törvénycikke a rossz tanácsosokról megújítandó, és minden tisztségre és az országgyűlés résztvevőire is kiterjesztendő. E célból az országgyűlésen ügyészt kell kirendelni, aki az ilyen bűnösök ellen az 1715. évi 7.392 * törvénycikk értelmében járjon el. Ezek megelőzésére minden tisztviselő és méltóság részére a diéta dolgozza ki az esküformát, m.) Beiktatandó a hitlevélbe Erdély, Galícia, Lodoméria, Bukovina és más visszaszerzendő, a koronához tartozó tartományoknak törvényes egyesülése és szövetsége. Ha más megyék követei egyebet is ajánlanak, amit az ország javára a hitlevélbe iktatandónak vélnek, hozzájárulhatnak. (7.) Vigyázzanak, nehogy valami idegen záradék jusson a hitlevélbe. Viszont arra is, hogy II. András 1222. évi törvényének záradékát/97 amely a „Quodsi verő Nos’’ szavaktól az „in perpetuum facultatem” szavakig tart, állítsák vissza. (8.) Minél gyorsabban végezzenek a hitlevél tárgyalásával, de annak előtte ne kezdjenek hozzá még a sérelmek összeállításához, se egyéb tanácskozáshoz sem. A választási capitulatiót és a koronázás előtti törvényeket a törvényhozó hatalom felségét megillető módon fogalmazzák. Az országgyűlési iratok lejegyzése és a törvények megszövegezése ne az ítélőmesterek feladata legyen, hanem arra külön írnokot (calamus) válasszanak. (9.) A személynök távolléte esetére nádor szokta az alelnököt kijelölni, mivel azonban a nádori szék jelenleg üres, a rendek válasszanak maguknak alelnököt. (10.) Őfelsége a magyar nép boldogságára és hasznára évenként legalább három hónapot töltsön az országban. A mostani trónörökös és a későbbiek is tanuljanak magyarul. (11.) Régi privilégiumaik értelmében a hajdúvárosok követeit még a koronázás előtt teljes szavazatjoggal be kell bocsátani az országgyűlésbe. (12.) A jobbágyok részére személyük és hasznuk teljes biztonságáról gondoskodni kell. A kereskedelemre - amely nagyrészt tengelyen zajlik - származó haszonra való tekintettel fel kellene őket szabadítani a vám és révpénz fizetése alól. 387 Különösen a 2. §: A magyar ügyekben pedig ugyanez a felség minden valláskülönbség nélkül, csakis magyaroknak tanácsával (kiket még a jelen országgyűlés alatt Magyarország és Szlavónia minden részéből, a nemesek rendéből is Ulászló király III-ik decrétuma 7-ik és a Lajos Il-ik decrétuma 39-ik czikkelyéhez képest kiszemel) és ne másokéval éljen ’’ 388 „ Midőn az egész országot érdeklő ügyek vannak a tanácsban tárgyalás alatt, a tanácskozáshoz nyolcz ülnököt kell odabocsátani, s ezek esküdjenek meg " 389 „ Tanácsosok és ülnökök választása mindkét kar és rend kebeléből ” 390 „Ha a királyi tanácsban valaki az ország decretumai ellen cselekednék, azt az ülnökök kötelesek az országgyűlésen följelenteni ” 391 „Az ország törvényei ellen vétkezőt meg kell büntetni" 392 „afelségsértés eseteiről" j93 „ ellenállási záradék ” 97
