Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)
II. Szöveggyűjtemény
pontja is szorgalmazott.359 A június 11-12-i nyelvkérdésről tartott vita szónokai között Verseghy Ferenc első helyen említi Emlékeztető oszlop című költeményében Darvas Ferencet.360 Darvas röpiratot is jelentetett meg a magyar nyelvről (Post nublia Phoebus), amelyben a nemzet hanyatlásának (többek között) egyik okaként a nemzeti nyelv művelésének elhanyagolását is megemlítette.361 írásában követelte a magyar hivatalos nyelvvé tételét, valamint a vallási különbségek eltűnésének szükségességét. Fontosnak tartotta a II. József alatt pozícióba került német származású hivatalnokok menesztését.362 Követtársa, Szily Mályusz Elemér szerint a magyar nyelv és ruha kötelező használatát törvénybe iktatni kívánó „párt” vezetője volt a diétán, amely követelése a májusi követutasítás már említett 48. pontjában is tükröződik.363 A követeket 1790. augusztus 31-én a vármegye levelében arra utasította, hogy a hitlevél-tárgyalásoknál ügyeljenek arra, hogy a magyar nyelv hivatali nyelvvé tételét is belefoglalják ebbe. Javasolta, hogy a magyarul nem tudó tisztviselők - ha hivatalban kívánnak maradni - egy vagy két év alatt tanuljanak meg magyarul.364 A vármegye következetes álláspontját mutatja a nyelvkérdésben az, hogy jegyzőkönyveit is 1791. január 1-jétől magyarul kezdte el vezetni.365 A közjogi kérdés vetületeként jelent meg a rendi-nemzeti identitást kifejező címerhasználat ügye is a november 3-ai pótutasításban. A hitlevél 2. pontjával kapcsolatban a vármegye megjegyezte, hogy a magyar hadseregben (értsd magyarországi soro- zású ezredekben) a magyar címert kellene ezután megkülönböztető jelként használni. Ehhez hasonlóan a vármegye véleménye szerint a Magyarországon készült pénzeken a kétfejű sasos osztrák címer helyett a magyar címert lenne szükséges feltüntetni.366 A közfelkiáltással és jelöltállítással történő nádorválasztást a megye május 27-i követutasítása is előírta. A nádori cím - s így Pest-Pilis-Solt vármegye főispáni széke is - ugyanis 1765 óta betöltetlen volt. E szerint a törvényen kívüli állapot - a megyei adminisztráció szempontjából is - az új nádor megválasztásával szűnne meg. Darvas Ferenc és Szily József 1790 november 13-i levelükben tudósítottak az ország- gyűlésen az előző napokban a nádorválasztás körül lezajlott vitáiról. A kormányszervek akarata szerint Sándor Lipót főherceget, II. Lipót fiát kellene a diétának nádorrá kikiáltania, de 25 vármegye követei ezt határozottan elutasították, ragaszkodva a rendi jelöltek közül történő nemzeti nádor megválasztásához. A jelöltek listáját Bécsben összeállították ugyan (Csáky János, Esterházy Imre, Teleki Sámuel grófok, Prónay László báró), de a listán szereplők súlytalan vagy kevésbé ismert személyiségek voltak. A kormányzat azonban kihagyott több önjelölt, a rendek körében népszerű politikust (Forgács Miklós, Zichy Károly, Károlyi Antal grófok). Mindezek mellett II. Lipót továbbra is megpróbálta keresztülvinni fia megválasztását.367 A személynök, 359 MarCZALI 1907,1. kötet, 364-366. o. és MNL PML IV. 3-b. 1790-1791. 1. kötet. 17. f. 360 VERSEGHI, 1-2. o. 361 HÖNICH, 270. o. j6: Darvas, 3-26. o., különösen 8. o. 363 MÁLYUSZ 1926a, 148-149. o. 364 MNL PML IV. 3-c-l. 3518/1790. 6-7 f., Pest, 1790. augusztus 31. 365 KERÉNYI, 27-28. o. 366 MNL PML IV. 3-b. 1790-1791. 1. kötet (69-83. ff.) Pest-Pilis-Solt vármegye pótutasítása (1790. november 3.) 367 MARCZALI 2006, 515-516. o.; SZÍJÁRTÓ 2005, 299. o. 90
