Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)
II. Szöveggyűjtemény
II. 4. Az 1751-es országgyűlés 1751-ben Pest-Pilis-Solt vármegye február 15-ei közgyűlésén hirdették ki a királyi meghívólevelet. A rendek nem jelöltek ki külön bizottságot az utasítások összeállítására, a jegyzőkönyv szerint csak azt írták elő, hogy a földesurak és a magisztrátus képviselői közösen állítsák azt össze és terjesszék elő a következő gyűlésen.184 Ez utóbbi meg is történt, de tárgyalásról nincs szó, az utasításokat elfogadták.185 A szokás szerint először az első alispán neve merült fel követként, ő azonban nem fogadta el a jelölést, számos elfoglaltságára hivatkozva. Helyette nem is a másodalispánt, hanem az előző országgyűlésen „beugró” Prónay Gábort deputálták, most már fő követként, mellé pedig Beniczky István jegyzőt. A jegyzőkönyv úgy fogalmaz, hogy Prónayt a megyei birtokosok (domini terrestres), a jegyzőt pedig a magisztrátus részéről küldik ki,186 ezt azonban inkább tekinthetjük egyedi indoklásnak, mint követett elvnek. Emellett a megfogalmazás annak tudható be, hogy Prónay táblabiró volt, nem rendes tisztségviselő. Az országgyűlés során a követek csak az új nádor megválasztását adták hírül,187 egyéb levélváltásra nincs adatunk, ahogyan sajnos sem az utasítás, sem a napló nem maradt fenn, csak az alábbiakban közölt sérelem, az országgyűléshez intézett levél formájában, a megyei követek megfelelő ülőhelyével kapcsolatban.188 Az Országgyűlési Könyvtár egyik naplója alapján azonban megállapítható,189 hogy a hozzászólásainak száma szerint az egyik legaktívabb vármegyei követ Prónay Gábor volt.190 A kormányzatot támogató felszólalásait nemcsak a naplók lapjai, hanem az országgyűlési pasquillusok is megörökítették.191 Beniczky István vele szemben nemcsak jóval kevesebb alkalommal emelkedett szólásra a diétán, hanem ráadásul volt, hogy ugyanabban a kérdésben követtársával homlokegyenest eltérő véleményt vallott. Például a június 11-i ülésen az újonnan visszacsatolt területek adózásának kérdésében az ellenzék álláspontját osztotta, vagyis a területek újabb adó nélkül való visszacsatolását követelte, kérte a sérelmek mielőbbi orvoslását és az adóalap (fundus) megvizsgálását.192 Mindennek visszhangja, tehát a követek bárminemű elszámoltatása a hivatalos megyei iratokból nem mutatható ki. 184 „Cum concursu dominorum terrestrium et magistratualium deputationaliter elaborari" 1751. február 15-i közgyűlés, MNL PML IV. 1-a. XXL kötet, 181.0. 185 1751. március 29-i közgyűlés, MNL PML IV. 1-a XXL kötet, 192. o. 186 MNL PML IV. 1-a. XXL kötet, 181.0. 187 MNL PML IV. 1-a. XXL kötet, 201. o. 188 Az országgyűlési napló szerint a szabad királyi városok követei foglalták el a vármegyei követek helyét az országgyűlésen, amiért a vármegyei követek a személynökhöz fordultak panasszal. OSZK Ktt. Föl. Lat. 627. 15.1. 1751. április 23-ai ülés. 189 A napló a korszakban ritkaságszámba menő módon név szerint rögzíti a felszólalásokat az 1751. június 11. és július 5. közti időszakból, ami jó alkalmat kínál a résztvevők politikai palettán való elhelyezésére: OK Gyurikovits-gyűjtemény, 700. 470. Diarium diaetae regni Hungáriáé. 27-28., 31., 35-36. 190 Szíjártó 2009, 93. o. 191 Pasquillusokban való említései: NAGY 2013, 70-74. o. 197 OK Gyurikovits-gyűjtemény, 700. 470. Diarium diaetae regni Hungáriáé 31.1. 57
