Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)

II. Szöveggyűjtemény

A második követ végül Prónay Gábor lett, az a táblabíró, aki az 1736-os és 1737-es konkurzuson is képviselte a vármegyét.127 Mondhatjuk, hogy ahogyan az előző országgyűlésen Szeleczky, az egyedül maradt Rudnyánszky sem minden esetben tudta volna mindenben ellátni követi feladatait egyéb - az ő esetében ülnöki - kötelezettsége miatt. A vármegye - bár ebben az esetben is a legegyszerűbb megoldást kereste a második követ kijelölésére - azonban valószínűleg attól tartott inkább, hogy hátrányba kerülhet, ha csak egy küldött képviseli.128

A követek országgyűlési szereplésére vonatkozóan ezidáig sajnos nem rendelkezünk adatokkal, s levelezésük sem maradt fenn. A megye csak az 1738-40-es évekre vonatkozó deperdita-jegyzéket küldte a követek után, hogy valamelyes adó- könnyítést elérjenek.129

Pótutasítást sem kértek, még az olyan komoly indulatokat gerjesztő kérdésben sem, mint Lotharingiai Ferenc társuralkodóvá emelése. Igaz, az instrukció az abban nem szereplő kérdésekre nézve valóban a követek „ügyességére” bízta az elintézést. Azt is tudjuk, hogy a megyében igen nagy tekintélyű Grassalkovich Antal személynök minden befolyását latba vetve támogatta az udvar ezirányú törekvéseit.130 131 Hathatósan meg is alapozta ezzel további fényes - a kamaraelnökségig vivő - karrierjét, melynek következő állomásaként épp Pest megye legelső adminisztrátorává nevezték ki 1742-ben.1’1

127 Rudnyánszky mellett ő tesz jelentést az országgyűlésről. 1741. november 13-i közgyűlés. MNL PML IV. 1-a. 713-714. o. Több concursust is megjárt 1736 (MNL PML IV. 1-a XVII. kötet, 51-53. o.) és 1737- ben (MNL PML IV. 1-a. XVII. kötet, 25. o.) és egyéb ügyekben is képviselte a megyét.

12S Tudniillik egy esetleges szavazás esetén.

129 MNL PML IV. 1-a. XIX. kötet, 658. o.

130 Horváth M. 1873, VII. kötet, 245. o.

131 KISS 2012, 12.0.

44