Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)
II. Szöveggyűjtemény
II. 2.1. Pest-Pilis-Solt vármegye követutasításai (1728. d. n.)"4 (1.) Mivel a szegény népet már így is súlyos terhek nyomasztják, az egyébként országgyűlésen kívül, a Helytartótanács által megállapított adó összegét, ha nem is csökkentik, legalább ne növeljék. (2.) Az érvényben lévő szabályzatban meghatározott katonatartás mértékét is tartsák meg, mivel azt az előző országgyűlésen helyesen a békés időszakhoz mérten állapították meg, amikor is kevesebb a katonaság költsége. (3.) A hadbiztosoknak, akiknek a szokástól eltérően fizetésükön kívül beszállásolás is jár, mivel saját körzetükben is van szállásuk és saját lakóházuk is, így részükre aktuális szállás kiutalására nincs szükség, másrészt pedig az sem célszerű, hogy a katonák beszállásolása is tőlük függ, mivel nem minden megyében van hadbiztos, igy ők a megye belső viszonyait sem ismerik, ezen kívül pedig akár érte, akár hozzá küldenek, az időveszteséggel jár és a megyére külön terheket ró. (4.) Mivel a budai őrség kiszolgálására 42 munkást, 13 szekeret és minden szekér mellé két-két embert kell adniuk és nagy mennyiségű fát és gyertyát kell beszállítaniuk, így a követek más megyék követeivel egyetértve kérjék, hogy az ilyesféle szolgáltatásokat töröljék el vagy számítsák be az adó összegébe, már csak azért is, mert a megyében már minden fát kivágtak, így a szomszédos megyékből kell azt beszerezni. (5.) Egyéb szállítási kötelezettségek is oly mértékben terhelik a szegény népet, hogy „in pace sine pace" egy nap sem telik el, hogy ne annak teljesítésével kelljen törődniük, a megyében lévő fontos szárazföldi és vízi utak miatt is, ezért engedtessék meg, hogy ezen szolgáltatásokat pénzben, adó formájában váltsák meg és azt a megyék között arányosan osszák el. (6.) A királyi kamara az újszerzeményi bizottság által a fegyverváltságot már megfizetett birtokosokat hiába ne háborgassa, ha pedig azzal érvelnének, hogy a vizsgálat nem tesz a felmentésük ellen, hisz csak a jogcímet akarja tisztázni, azt feleljék, hogy nem is szegülnek ellen a vizsgálatnak, de azt jogszerűen végezzék és az 1723. évi 19.114 115 cikkelyt tartsák be. (7.) A megye által küldött vagy hozzá érkezett, hivatali ügyeket érintő levelekért, mint ezelőtt is, ne kelljen fizetni, ugyanígy a követekkel folytatott levelezésért sem, ezen kívül pedig, mivel az az ország törvényeivel ellenkezik, a budai postahivatal ne legyen idegen kézen. (8.) Ha nem lennének céhek, a mesteremberek száma oly mértékben nőne, hogy nem kényszerülnének arra, hogy kézművestermékeket hozzanak be, sőt, más tartományokba is tudnának eladni, emellett pedig az árakat is csökkentenék a verseny miatt és nem terhelnék a vevőkre a céh fenntartásának költségeit sem, így hát szorgalmazzák a céhek eltörlését. (9.) A birtokon belül vagy kívül történő fellebbezéssel kapcsolatban igyekezzenek az 1723. július 16-án hozott országlakosi végzés törvénybe iktatásán és mivel a kisebb ügyek minden fellebbviteli fórumon való keresztülvitele több költséget jelent, mint amennyi hasznot hoz, ezért indokoltnak látszik, hogy azokat az ügyeket, amelyeket az alispán paran114 MNL PML IV. 1-d. 1728. No. 5. 115 „Hogy az 1715-ik évi 10-ik cikkelyben körülirt, bárkinek kezén levő javakra nézve a folyamodó országlakóknak a királyi tábla előtt igazságot szolgáltassanak és az ily javakat a perbeli döntésig el ne idegenítsék" 35
