Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)
II. Szöveggyűjtemény
ság kérdése. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy tisztán az országos politika befolyásolására tesz kísérletet a megye, a körülmények azonban más motivációt sugallnak. Pest megye birtokosai számára ugyanis létkérdés volt a nádori adományozás elismerésének kérdése, az újszerzeményi bizottság (vö. az utasítás 6. pontjával is) áldatlan működése miatt, a kincstár ugyanis sokszor a nádori adomány érvénytelenségére hivatkozva vette el a birtokokat. '' A kérdés aktualitását bizonyítja, hogy a panaszok kivizsgálására az 1715. évi 10. cikkely szerint három újszerzeményi bizottságot állítottak fel, az 1715. évi 11. törvény pedig a megye területéhez tartozó hatvani uradalommal kapcsolatban intézkedett, kötelezve a birtokosokat, hogy újból igazolják jogaikat. Az 1720-as, 30-as években számos pert élesztettek fel a Pest megyei birtokosok ellen (Kandó, Vattay, Ráday, Beniczky, Egry, Fáy, Podmaniczky családok), 1727-ben pedig újra elrendelték a fegyverváltság megfizetésére kötelezett birtokosok összeírását." A naplóba külön bemásoltak egy 22 pontos listát - amit a követek minden bizonnyal magukkal is vittek — azoknak az okoknak a felsorolásával, melyekkel igazolni szándékozott a megye, hogy nem tartozik a bizottság joghatósága alá.98 99 100 Az utasítás további pontjai közül a legfontosabbak az adóösszegre és az ösz- szeírásra vonatkozóak. Ez utóbbi kérdésben elég szűkszavúan fogalmaznak, tudniillik hogy ügyeljenek a követek, hogy a nemesi jog és a jobbágyok teherviselő képessége kárt ne szenvedjen. Valójában ez a kormányzat azon nyílt törekvése ellen irányult, ami a földet tette volna meg az adó alapjává, s végülis a nemesi adómentességet szüntette volna meg. Az országgyűlésen nagy vihart kavart kérdésben végül a nemesség kerekedett felül.101 Magának az adó összegének kérdésében természetes, hogy csökkentésért vagy legalábbis szinten tartásért folyamodtak, a legfőbb sérelem azonban az volt, hogy bár az adóösszeg megajánlására hagyományosan az országgyűlésnek volt joga, annak kényszerű elhalasztása miatt 1727-ben a Helytartótanács vetette ki az adót az országra. A Pest megyei tervezetben ennek külön pontot (9.) szenteltek volna az ösz- szeállítók, a végleges szövegben azonban csak szimpla közbevetésként szerepel. Sajnos továbbra sem állapítható meg, ki vagy kik eszközölték a változtatásokat. Ami még az utasításból külön említést érdemel és a továbbiakban is gyakran előkerül, az egyrészt a céhekkel szembeni általános ellenérzés (8.), valamint a megyék és a városok szintén hagyományosnak mondható ellenséges viszonya. A tárgyalt utasításban ez csupán az árszabások (12.)102 kérdésében mutatkozik meg, a tervezetben viszont az is megjelenik, hogy a különböző előfogatok állításának terhét is ará98 Ugyanezen okból, tehát a fiscus-perek miatt kapott valószínűleg kiemelten hangsúlyos szerepet a pergyorsítás, valamint az oldalági örökösödés elismerésének és az oklevelek kiadásának kérdése is. (Lásd az utasításokban 13. és 14. pont.) 99 Annak ellenére is, hogy a megye egy összegben rótta le a megváltás összegét. Soós 17-263. o. 100 MNL PML IV. 1-b 12. kötet, 1125-1133. o. 101 A tárgyalásokról lásd HORVÁTH M. 1873, VII. kötet, 162. o. 102 A különböző termékek árszabását a megyei közgyűlésen kellett kihirdetni és az a városokra, így Pest megye esetében Buda és Pest szabad királyi városra is kötelező érvényű volt, természetszerűleg számos konfliktust okozva. 31
