Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)

III. Függelék

Zlinszky János, gyóni (1687-1747)

Morvaországi eredetű, a Nyitra vármegyei Szakolcán élő családból származott. 1718- ban kapott címeres nemeslevelet, Csáky Imre kalocsai érsek és Csáky Zsigmond tárnokmester ajánlásával a család korábbi (morva eredetű) nemessége elismeréseként, amelyet még ugyanebben az évben Esztergom vármegye hirdetett ki.645 Közben Esztergom vármegye tiszti ügyészi posztját is betöltötte (1713). 1726-tól Pest vármegye főadószedője, 1727-től táblabírája, 1741-ben Pest vármegye országgyűlési követe volt. 1735-től megyéje helyettes-, majd 1742-től rendes alispánja, 1747-es haláláig.646 A nagybirtok-igazgatásban is szerepet vállalt: Laffert Ferdinánd báró Pest megyei birtokainak jószágigazgatója és plenipotenciáriusa volt 1712 és 1727 között.647 1 739- ben a közgyűlési jegyzőkönyvekben még a Laffert örökösök plenipotenciáriusaként is feltűnt.648 1744-ben Gyón 1/4 részére, illetve a hozzá tartozó Dabas, Babád, Ordasháza, Majosháza részekre nyert adományt Pálffy János nádortól a hűtlenségben elmarasztalt Halász Zsigmond javaiból és ezzel együtt megkapta a gyóni előnevet.649 Felesége dezséri Rudnyánszky Anna, akit 1720-ban vezetett az oltárhoz Örményben. Ugyanebben az évben vásárolt házat Pesten a Lipót utcában.650 Zlinszky Jánost a pesti ferences templomban kegyúrként temették el.651

645 Zlinszky, 27. o.

646 MNL PML. IV. 93. 1. kötet.

647 Zlinszky, 26.1.

648 BOROSY, Közgyűlési jegyzőkönyvek 1736-1740. 88. o.

649 Zlinszky, 11-12. o.

650 Zlinszky, 28. o.

651 A család leszármazására: Kempelen XI. kötet, 183-184. o.; SZLUHA2005.

178