Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)

II. Szöveggyűjtemény

Sándor Lipót nemcsak az országos politika formálásába szólt bele, hanem sa­ját megyéjének, Pest-Pilis-Soltnak a közéletén is rajta tartotta a szemét. Bátyjának, Ferencnek 1792. március 20-án küldött levelében a következőket írta: „ami az én megyémet illeti, meg fogom adni a megfelelő utasítást az adminisztrátornak”.492 Brunswick József nyomtatásban is kiadott, a tisztújító közgyűlésen elhangzott beszé­déből is kiderült, hogy maga személyesen elnökölt a követválasztó közgyűlésen, így befolyásolta kimenetelét.493 A megyei autonómia sérelmére a nádor-főispán 1792. május 12-én leiratot intézett a vármegyéhez, amelyben - a korábban idézett 1791. decemberi rendelkezés értelmében - a már megválasztott Darvas Ferenc helytartótanácsos követté választását érvénytelenítette. Sándor Lipót felkérte a megyét Darvas követi mandátumának törlé­sére és helyette egy új követ választására szólított fel.494 A megyei közgyűlés tiltako­zásának hangott adott ugyan, de megválasztotta követévé az előző országgyűlés harmadik követét, a diétán kevesebbet szereplő, mérsékeltebb ellenzékinek számító Pongrácz Boldizsárt.495 A kiadott követutasításban még Szily József és Darvas Ferenc neve szerepelt, de a megbízólevélben már Darvas helyett Pongrácz Boldizsárt bízta meg a megye a követi teendők ellátásával.496 Az utasításba felvett pontok között szerepelt az állandó bizottsági munkála­tok eredményeinek a megyékkel való közlése,497 a protestánsok számára kedvező, az előző diétán megállapított vallásügyi rendelkezések újratárgyalásának tilalma, a ma­gyar nyelvnek a központi kormányszékeknél való bevezetése. Továbbá bekerült az instrukcióba a II. Lipót által létrehozott, az ország területi integritását csorbító dél­magyarországi autonóm területet irányító hivatal, az Illír Kancellária eltörlése és a Török Birodalommal 1791-ben kötött szisztovói békeszerződés szövegének nyilvá­nosságra hozatala.498 A mérsékelt hangú követutasítás - az országos politikai közhangulathoz iga­zodva - nem mutat különösebb ellenzéki hangulatra. Sándor Lipót egy másik, 1792. május 17-ei levelében azt írta bátyjának, hogy csak Csanád, Borsod és Szepes várme­gyék követutasításaiban fedezett fel ’abszurditásokat’ a diéta alkalmával, de ezek „az országgyűlésen nem fognak szóhoz jutni” - ígérte.499 Tudomásunk szerint - más me­gyékkel ellentétben - Pest megyében nem került sor a kancellária által a főispánok útján kikényszerített, a subsdidiumok megajánlását előíró pótutasítások kiadására.500 Június 15-én a megyei kisgyülés napirendre vette a követek jelentésének megtárgyalását, de ­492 MÁLYUSZ 1926a, 519-520. o. 493 Brunswick, 9-10. o. 494 MÁLYUSZ 1926a, 130., 478-479. o. 495 MNL PML IV. 3-c. 1153/1792., Buda, 1792. március 12. Sándor Lipót főherceg-nádor leirata Pest- Pilis-Solt vármegyéhez. A levélben a nádor-főispán kérte a megye főispáni adminsztrátorát (Brunschwick Józsefet) Darvas helytartótanácsos „kioktatására”. 496 MNL PML IV. 3-c. 1153/1792. 497 Szily Józsefet az 1790-91-es diéta során beválasztották az úrbéri bizottságba is, erre lásd: NAPONKÉNT VALÓ 1790. 373-374. o. és az 1790/91. évi 67. törvénycikk. 498 MNL PML IV. 3-c-l. 848/1792., Pest-Pilis-Solt vármegye követutasítása. (Lásd: közölt irat) 499 MÁLYUSZ 1926a, 521-522. o. 500 Horváth M. 1873, VIII. kötet, 123. o. 150

Next

/
Thumbnails
Contents