Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)
II. Szöveggyűjtemény
kérdésben, a követek forduljanak bővebb utasításért a vármegyéhez. Az ország nagyobb biztonsága érdekében megvitatni és megerősíteni kell, hogy az országgyűlések alkalmával, különösen akkor, amikor az előterjesztésekről (propositiones) való határozathozatalról és a közügyek megtárgyalásáról van szó. Törekedni kell arra, hogy a királyi ügyész őrködjön az ország jogai felett - nem ellentmondva az országgyűlésnek- és hüségesküre kell kötelezni az ország iránt, azok ellen, akik az ország alkotmányát bármely módon megsértik vagy az országgyűlés ülésein követtársaikat gúnyos megjegyzésekkel illetik vagy szidalmazzák, illetve ezeken rendbontást okoznak. Azonnal legyen tehát köteles pert indítani a hazai törvények értelmében törvénysértésért, illetve az országgyűlési üléseken okozott rendbontásért. A követek napidíjának kérdésétől, mivel az országgyűlés szervezetéhez tartozik, tartózkodjanak. V. ponthoz: a pátensekkel kapcsolatban mellőzzék azt a záradékot, hogy „amennyiben azok törvényekkel ellentétesek”, ugyanis törvényekkel ellentétes rendeletek az uralkodó esküje és az ország jogainak megerősítése következtében egyébként sem adhatók ki. Nehogy ezen törvényekkel összhangba nem hozható pátensek nézet- eltéréseket szüljenek, illetve okot adjanak a király és a rendek között mértéktelen vitára. A hadiadóról ne csak azt mondják el, hogy ennek összegét az egyik diétától a következőig szabják meg, hanem, hogy országgyűlést legalább háromévenként kell tartani a közterhek megajánlására. Az 1715. évi 8. törvénycikk alapján a telekkatonaság helyett felállított, mind a magyar, mind a külföldi eredetű állandó hadsereget a magyar végvidéki katonasággal együtt a hadiadóból élelmezzék.482 483 Az az alap, amely eddig a telekkatonaság ellátását szolgálta, a reguláris katonaság ellátására fordíttassék, amiből kiderül, hogy a magyar katonaságot az ország és Magyarország alkotmányának védelmére állították föl, amit a magyar nemzeti hadsereg tarthat meg. Az ország és az alkotmány védelmére felállított magyar katonaság elsősorban magyar katonákból álljon. Nem lehet idegen katonasággal összevonni, külföldiek akkor szolgálhatnak benne, ha felvételüket kérik. Az 1741. évi 42. törvénycikk48’ szerint csak magyarok lehetnek katonai biztosok. A német hadsereget késedelem nélkül távolítsák el az országos alapból külföldieket ne lássanak el, helyükre megfelelő magyar személyeket alkalmazzanak. A követek ügyeljenek arra is, hogy ha ezeknek nem lesz eredménye, az adó megajánlásától tartózkodjanak. VI. ponthoz: mivel a Helytartótanács nemcsak nem nyújtott elég biztosítékot a törvénytelen rendeletek ellen, hanem gyakran újabb illetéktelen rendelkezéseket is tett, ezért a törvényeknek megfelelően, ezért nem szabad visszariadni a magyar minisztérium vagy tanács felállításától. A vármegyék semmilyen új szervezetébe ne egyezzenek bele hallgatólagosan sem, hanem egyet nem értésüket az alkotmány sé482 Lásd a törvény 2. §-t: „Minthogy azonban csupán ezzel emez országot elegendőképen megvédelmezni nem lehetne, sőt inkább minden eshetőségre erősebb és úgy bensziilöttekből, mint külföldiekből álló rendes katonaságot kell tartani, mely kétségtelen, hogy zsold nélkül fenn nem állhat, ezt pedig adózás nélkül beszerezni nem lehet: ezért az erre szükséges segélyek és adók dolgában a karokkal országgyülésileg (hova tudomás szerint különben is tartozik) kell határozni.” A sokat idézett és a szakirodalom által is vitatott értelmű törvénycikk jelen utasításban is olvasható rendi jogértelmezése szerint az ún. állandó hadsereg felállításával megszűnt a nemesség telek- vagy portális katonaság-állítási kötelezettsége, erre: POOR, 97., 163. o. 483 1 . § „hadbiztosok és pénztámokok a magyarok sorából is vétessenek és alkalmaztassanak”. 140
