Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)
II. Szöveggyűjtemény
tus és Magyar Kamara Budán székeljen. (86.) A törvények és a szokás alapján az országgyűlés által e célra kiküldött bizottság dolgozza ki a perrövidítés rendszerét. (87.) A hűtlenek és felségsértők ellen továbbra is a Tripartitum I. 13-14.4711 szerint járjanak el, hozzátéve, hogy a bűnösök utódai csak atyai részüket veszítik el, az ősi birtokok rájuk eső részei meghagyatnak. Az 1723. évi 10. és 11. törvénycikkekben meghatározott esetekre a hűtlenség vétke ne terjesztessen ki.470 471 E bűnök felett a rendek által felállított törvényszék ítéljen, s e törvényszéktől az országgyűléshez lehessen fellebbezni. (88.) A pallosjog gyakorlását pontosabban meg kell határozni, ugyanis néhány nemnemes község is gyakorolja e jogot. Az ilyen kiváltság, mivel csak nemesi kiváltsággal rendelkezőket illet meg, a diéta által megsemmisítendő. (89.) Mária Terézia intézkedése az egyházi és világi asylumok eltörléséről, cikkelyeztessék be. A felállítandó bizottság feladata megvizsgálni a rendszerét a kínvallatásnak, a gonosztevők megbüntetésének és a rabokkal való bánásmódnak is. (90.) Minden hiteleshely, káptalan vagy konvent, a törvénynek megfelelően a náluk őrzött oklevelek jegyzékét kötelesek legyenek összeállítani, és hiteles iratok kiállítására, megfelelő módon minden időben törekedni kötelesek legyenek. A náluk őrzött oklevelek jegyzékét a vármegyéknek, azok költségén, kötelesek legyenek kiadni. (91.) A törvényszékeknél és a hiteleshelyeknél szedni szokott taksákat csökkenteni kell. (92.) Megújítandó az uzsorások ellen hozott törvény, 6% feletti kamatnál elkobzás büntetése mellett. (93.) Mária Terézia 1780. évi intézkedése, hogy az országban váltótörvényszéket állítsanak fel, a diétán a kereskedelmi és jogügyi bizottság által tárgyalható. (94.) A nemesség sarkalatosjogait sérti, hogy a földesurak ellen indított úrbéri pereket a földesurak megfelelő idézése és meghallgatása nélkül intézik el, és a fellebbezés nem a Kúriához, hanem a Helytartótanácshoz megy. Ezt meg kell szüntetni, és helyes útra terelni. A Mária Terézia által 1768-1769-ben elrendelt úrbérrendezés idegen eredetű és a rendek hozzájárulása nélkül történt, ezért az országgyűlés által kiküldött úrbéri bizottság dolgozzon ki újat a törvényeknek megfelelően. (95.) Az 1351. évi 6.472 és II. Ulászló I. dekrétumának 47. és 49.473 törvénycikkével ellenkezik az az 1774. április 25-i királyi rendelet, amely szerint a háromnyomású földek terményéből nem kell kilencedet fizetni, ezért új törvénnyel érvényteleníteni kell. (96.) Keglevics József és Adám grófok, Gombay László és István nemesek és más nagykőrösi közbirtokosok kérelmére töröljék el azt a királyi rendeletet, amely megtiltja a földesuraknak az arenda növelését. (97.) Túróczy István és más Halas mezővárosban lakó nemesek kérelmét, amelyben a mezővárosi paraszti bíráskodás alól akarják magukat kivétetni, támogassák. 470 „a királyi adományokról és nemeikről általában” és a „ hűtlenség vétkének eseteiről” 471 „a nagyobb hatalmaskodás büntetésére változtatott előbbi hütlenségi esetek felszámlálása ”-ról és a „ még néhány, előbb hütlenségi esetet halálbüntetéssel sújtani rendelnek” 472 „ a kilenczed fizetéséről és behajtásáról ” 473 „ mind a király, mind a királynő jobbágyaitól (kivéve a kőfallal kerített városokat), valamint a főpapok, mágnások és nemesek jobbágyaitól is a gabonanemü és bor kilenced részét a földesurak javára be kell hajtani", illetve „azok a jobbágyok is fizessenek a földesurnak kilencedet, a kik mások földén bírnak szőlőkkel vagy vetnek gabonát, különben örökségüket veszítsék el”. 109