Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)
II. Szöveggyűjtemény
(63.) A népet az élelem beszolgáltatása és a katonai fuvar tönkretették, Pest megyében a porták után kivetett adót 13 000 forinttal emelték,462 a Helytartótanácsés a Magyar Kamara Budára költözéséből viszont kevés hasznot látnak, ezért az adót le kell csökkenteni. (64.) Kívánják az uralkodótól a török háború okozta károk megtérítését, amelyeket a nép a király rendeletére teljesített szolgálatok (marhák és mások beszolgáltatása) és a rossz intézkedések miatt elszenvedett. (65.) A népet ezentúl csak nagy szükségben alkalmazzák sáncok ásására és más katonai munkákra, akkor sem távol fekvő megyékből. Ingyen ne lehessen őket igás vagy kézi robotra kényszeríteni, csak fizetés mellett kötelesek erre. A fuvarok csak a hadbiztosság által vettessenek ki, ezért az 1729. évi l.463 464 törvénycikk megújítandó. Beszolgáltatott gabonájukat pedig az uralkodó készpénzzel fizesse meg. (66.) Semmi nem árthat annyit az ország jogainak, mint idegen népek válogatás nélkül való befogadása. Ezért a jövőben őrködni kell, hogy hazánk ne váljék úgymond Európa nemzetei szemetének lerakodóhelyévé. (67.) Minden országlakóra nézve sérelmes a só árának nagy mértékű emelése, ezért az országgyűlésen vissza kell állítani az árat az 1723. évi állapotra. Ezentúl a só árát a diétán kívül ne lehessen emelni. Terhes kötelessége a népnek a sónak Szolnokról Pestre történő fuvarozása, mivel munkájukért alig két forint díjazást kapnak. Az 1741. évi 34.454 törvénycikk alapján kártérítésüket szorgalmazni lehetne. (68.) A Helytartó- tanács 1768-ban elrendelte, hogy a kamarai és sópénztáraknál a fizetés 5% helyett 15%-ban rézpénzben történhet. Ez azonban törvénytelen. El kell rendelni, hogy a fizetés rézpénzben vagy bármely más, jó és elfogadott fizetőeszközben történhet. (69.) A II. József által kiadott privilégiumok és adományok, minthogy nem koronáztatta meg magát és hitlevelet sem adott ki, a megkoronázott király által megerősítendők, rendeletéi azonban érvénytelenek. A katonaságról: (70.) A magyar generalátusokban és ezredeknél Európa szinte minden részéből ide érkező tiszteket alkalmaztak, ezzel szemben a magyarokat elhanyagolták. Ezért a magyar és határőrezredeknél csak magyar tiszteket alkalmazzanak, rendesen csak nemeseket, de rendkívüli érdemeik elismeréseként akár nem nemeseket is. A hadbírói hivatalban is csak magyarokat alkalmazzanak. (71.) Ha a nemes külföldre akar menni hadtudományt tanulni és gyakorolni, szabadon mehessen, azzal a kötelezettséggel, hogy háború esetén hazajön. (72.) Törvényben kell gondoskodni arról, hogy az időközben húszfősre csökkent nemesi testőrség létszáma újra teljes legyen. (73.) A béke idején visszatérő magyar katonaságot lehetőleg egy helyen tartsák és kerüljék a súlyos károkkal járó csapatösszevonásokat. A vármegyék továbbra is gondoskodjanak a kvártélyról, valamint a természetiekben való ellátásról, a nép lehető legnagyobb kíméAmi pedig az adózó népet illeti: 462 Lásd: a pontos összegről az 50. ponthoz fűzött jegyzetet! 463 „az ingyenmunkákról'' 464 „ a só ügyéről, és annak Nyílra vármegyében állítandó raktáráról " 107
