Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)

II. Szöveggyűjtemény

rok. E célra bányásziskolát kell felállítani, hogy a nemesifjak a magasabb hivatalokra alkalmasak legyenek, és a külföldieket ki lehessen rekeszteni e hivatalokból. (47.) A Tripartitum I. részének 9. címe451 alapján minden nemes, a birtokosok és az armalisták is mentesülnek az adók alól, eltörlendő az armalistákat érintő 1723. évi 6. törvénycikk.452 A sok nemestől törvénytelenül elvett armálisokat pedig, ha ezt bizonyítani tudják, adják vissza vagy állítsanak ki részükre újat. (48.) A magyar nemesek, indigenák és feleségeik is csak magyar ruhában járjanak. Hogy ebben útját állják a fényűzésnek, egy bizottság törvényt dolgozzon ki. (49.) Minden szerencsejáték úgy, mint a szerencsefazék, a lottéria, a genuai Pharo, a Halber Zwölf, valamint a cirkuszi?), amelyet mind a kánoni jog, mind az isteni törvény tilt, törvényben is tiltassék el büntetés terhe mellett. Helyette inkább katonai játékokat, pl. lovas gyakorlatokat tartsanak, királyi privilégiummal megerősítve. (50.) A nemességet önkéntes adományra felszólítani sem szabad, nemhogy kényszeríteni, mint II. József idején.453 Az országgyűlés hozzon törvényt, amelyben II. Ulászló 5. dekrétumának l. 454 törvénycikke és mások, a subsidium diéta nélküli meghatározását infamia büntetése alatt tiltókat újítsák meg. (51.) Újból elhatároztassék, hogy indigenátust csak a rendek ajánlatára lehet szerezni. A török háborúban kitűnt hősök, Szász-Coburg és Hohenlohe herceg, Laudon báró és Wartensleben [Vilmos] gróf adományban is részesüljenek, a többi érdemes férfiú csak honfiúsításban. (52.) Azon indigenák, akiknek nincs birtoka az országban, a diétán helyet nem foglalhatnak és nem szavazhatnak. Ha pedig valaki, aki nem indigena, az országban birtokot szerez, bármely magyar nemes a birtok értékének megfelelő összeg letételével kitudhatja őt belőle. (53.) Hűtlenség címe és ürügye alatt száműzött családok (pl. Rákóczi, Tattenbach, Nádasdy, Frangepán, Bercsényi stb.) leszármazottai személyükre polgárjogot nyerjenek és a nemesi jogaikat visszakapják (lásd az 1715. évi 49. törvénycikket).455 Különösen Sándor [József] báró szabadsága állíttassák vissza a koronázás előtt, aki már évek óta a kufsteini vár börtönében raboskodik.456 Még a koronázás előtt ki kell járni, hogy azok, akiket törvényes ítélet nélkül tartóztattak le, az ország törvényeinek megfelelő vizsgálat alá

451 Lásd fentebb.

452 „a földesurakat és más nemeseket az adózás alól továbbra is felmentetteknek nyilvánitják", az armalistákra különösen a „ 4. § De a czimeres nemesek, azok is, a kik a szabad királyi s bányavárosokban, véghelyeken, szabadalmas és nem szabadalmas mezővárosokban vagy az országban egyebütt tartózkodnak, a megyék házi szükségeire, a megyék adózási tervezetéhez képest, lelkiismeretesen adózás alá esnek"

453 II. József idején, a törvénytelen, rendeleti úton behajtott újoncozások és adókivetések alkalmával 1788- 89-ben Pest megye (Krassóval és Temessel együtt) a legvégsőkig ellenálló megye volt: a pesti kerületben Pest megyére rótták ki a legtöbb adóterhet (12041 forint.) kellett volna megfizetnie, ezért volt fontos a megye rendjeinek, hogy az országgyűlés hozzájárulása nélküli adószedést tilalmára vonatkozó törvényt megújítsák: Haselsteiner, 149-152., 155., 219. o.

454 1504. évi 1. törvénycikk: „ az egyes urak és vármegyék ne otthon vagy magánoson, hanem az országgyűlésen vagy közönséges gyűlésen mindeneknek közös egyetértésével ajánljanak a királynak segélyt vagy adót; és azoknak a büntetése, kik másképen cselekednének"

455 „ bűnbocsánat a szatmári megegyezésben kitűzött határidőn belől hazatértek részére, s másoknak, kik arra a határidőre vissza nem tértek száműzetése ”

456 Itt valószínűleg a Pest vármegyében is birtokokkal rendelkező szlavniczai Sándor József báróról van szó, akinek szabadon bocsátása érdekében a rendek feliratot intéztek a királyhoz 1790 novemberében. M

ályusz 1926a, 258-260. o.

105