Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)

II. Szöveggyűjtemény

és despotikus igazgatóknak, mivel szava van a jelölésben. A főispán köteles jelen lenni a tisztújításnál és más fontos, a vármegyét érintő ügyeknél. Ha egy évig törvé­nyes mentség nélkül elmarad a megyegyűlésekről, veszítse el tisztségét. Minthogy a nádor, aki Pest-Pilis-Solt vármegye főispánja, ezentúl Budán székel, ezért törvény által erősítsék meg, hogy nem lesz szükség adminisztrátorra. Törvényben meg kell állapítani azt is, hogy a jegyzők kinevezése a főispánokat vagy a rendeket illeti-e. (36.) Az elmúlt években a Helytartótanács rendelete szerint a megyegyűlések jegyző­könyvei évente megküldettek a Helytartótanácsnak, mivel azonban ezt törvény nem írja elő, emellett pedig semmi haszna nincsen, e kötelesség alól a magisztrátus fel­mentessék és az ilyen rendelkezés a jövőre nézve megtiltassék. (37.) Minthogy kama­rai tisztségekre csak magyar nemesek vagy honosítottak nevezhetők ki, a teljes kamara, a kamarai, bánya- és adójövedelmek a bécsi igazgatástól elválasztandók, s csak a királynak és a rendeknek tartozzanak számadással, Albert [1439. évi] 5.426 törvénycikkének, II. Ulászló I. dekrétumának [1492. évi] 8.427, VI. dekrétumának 5.. 428 az 1608. évi (k. e.) 5.,429 430 az 1622. évi 18.,4,0 az 1647. évi 146.,431 az 1655. évi 15.. 432 az 1681. évi 13.,433 az 1623. évi 16.,434 valamint az 1641. évi 14. és 15.435 tör­vénycikknek megfelelően. (38.) A bármilyen címen a kincstárra vagy a kamarára háramlóit javakat az arra érdemeseknek az 1608. évi 15.436 törvénycikk szerint ado­mányozzák, ahogy azt az 1630. évi 31.,437 az 1659. évi 75.,438 továbbá az 1599. évi 31.. 439 440 az 1659. évi 75.,44,1 II. Ulászló I. dekrétumának [1492. évi] 9.,441 2. dekrétumá­nak [1495. évi] 2.,442 Albert dekrétumának [1439. évi] 16. pontja,443 valamint II. And­426 „Hogy külföldiekre tisztségek nem ruházhatók és hogy a főpapok és báró urak ne tartsanak maguknak idegen embereket" 427 „A méltóságok és tisztségek magyaroknak adományozandók " 428 „A hivatalokat a királyi felség az ő tanácsával osztogassa ” 429 „A kincstárnokról" 430 „Az udvari és a magyar kamara egymás mellé rendelt viszonyáról" 431 „A magyar kamarának az udvarival való egyenjogúságáról és ettől való függetlenségéről; a visszaélések megszüntetéséről; a kamarai szolgák nagy mennyiségének kisebb számra való leszállításáról és az ellen­őrök elmozdításáról'' 432 „A szent korona gondozói és őrei, meg az ország követségei részére való adózás " 433 „Hogy a magyar kamara az udvarival egyenrangú és hogy ettől nem függ; s a külföldi, sőt a felesleges benszülött tisztviselőknek is elmozdításáról ” 434 Téves hivatkozás. 4j5 Téves hivatkozás. 436 „Hogy a királyi felség, a királyi fiscusra háramlót! fekvőjószágokat, a jól érdemesült személyeknek ne pénzért, hanem ingyen adományozza " 437 „ Kihalás czimén, a királyi fiscusra háramlónfekvőjószágokat jól érdemesült személyeknek kell adományozni" 4jS „A királyi kincstárra háramlón javakat O felsége érdemes személyeknek ingyen adományozza " 4~'9 „Az ország rendei alázattal kérik Ő császári felségét, hogy a nemesek és mágnások fekvőjószágaira nézve az ország régi szokását megtartsa; a magyar fekvőjószágokat idegeneknek el ne adományozza és hogy bizonyos nemeseknek a jogait megvizsgáltatni és a Bihar vármegyei nemesektől elvett fekvőjószágokat visszaadatni méltóztassék " 440 Lásd előbb. 441 „A birtokjogok nem idegeneknek, hanem magyaroknak adományozandók" 442 „A királynak arról a hatalmáról, hogy a hozzá hü országlakosoknak fekvőjószágokat adományozhat" 443 „Birtokokat nem kell idegeneknek adományozni s az országlakosoknak is szolgálatok fejében és nem pénzért kell adni ” 103

Next

/
Thumbnails
Contents