Borosy András - Kiss Anita: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok IV. 1731-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 36. (Budapest, 2004)
Regeszták
ítélet: Mivel szembesítés szükséges, az ügyet a következő úriszékre halasztják és a vádlottat Paulesicz atya 50 forintig való kezessége mellett elengedték. • Kis Erzsébet, a néhai Csákváry Pál özvegye paráználkodást követett el. ítélet: 30 ostorcsapásra ítélik. • Vancsó Mihály egy bizonyos cigánytól ellopott egy köpenyt. ítélet: A köpenyt adja vissza, és 30 botütést kapjon. • Gáspár Juditot, Juhász Mihály feleségét bár elfogták azzal a gyanúval, hogy a közelmúltban történt tüzeset okozója volt, mivel elegendő bizonyíték ellene nincs, a rendes büntetés alól felmentik, de a köz érdekében a városból elűzik. • Márton Ferenc és Magát Erzsébet, Derne Pál felesége házasságtörést követett el. ítélet: A férfit paráználkodásért 60 botütésre, a nőt, mivel férje neki megbocsátott, 100 ostorcsapásra ítélik, amit fél vérdíjon megválthatnak. • Fülöp (Philippi) Jozefinát erkölcstelen életmódja és a vele szemben felmerült gyanú alapján Vácról elűzték, ahonnan Hartyánba költözött, ahol továbbra is hasonló életet élt. Miután hozzáértő asszonyok vizsgálata alapján 9 bebizonyosodott, hogy korábban állapotos volt, bár mindezt tagadta, gyermekgyilkosság vádja merült fel vele szemben, így az igazság kiderítésére kínvallatás elrendelését kéri. A vádlott ügyvédje előzetesen a már lefolytatott vizsgálat és a vonatkozó iratok másolatát kérte, valamint a tárgyalás elhalasztását, hogy a védelemre felkészülhessen. A másolatra vonatkozó kérését, bár a vallomások megerősítésén maga az ügyvéd is részt vett, jóváhagyták. Annak megtekintése után az ügyvéd kérte a vallomások érvénytelenítését, először is azok pontatlan felvétele, tehát a helyszín és az időpont megjelölésének hiánya, majd a tanúk következtetéseinek megalapozatlansága miatt. Tehát bárkivel megtörténhet, hogy meghízik, utána pedig lefogy, az is, hogy gyengébbnek érzi magát. Arról is hallani, hogy a megbájolt leányok (arte etiam magica circumventis) emlőiből tej folyik, a menstruációs váladék színe is más lehet, ha az illető beteg, ezenkívül az állítólagos méhlepényről, amit a kutya kiásott, sem lehet tudni, hogy mi volt az, főképp, hogy a mondott kutya köztudottan nagy pusztítást végzett a környék szárnyasai között és természete szerint eláshatta a tetemeket. Végül pedig akárhogy is értelmezzék a jeleket, az egyik tanú, Czvig Mária bábaasszony igazolta, hogy ha szült is a vádlott, gyermeke halva született, így semmiképp sem lehet szó gyermekgyilkosságról. Az ügyet halasztás után szeptember 15-én tárgyalták újra, ahol az újbóli vizsgálatra kiküldött bírák, név szerint Pászthory Imre és Huszár István szol9 A tanúvallomásokat 1. az 1732. No. l. e alatt!
