Borosy András - Kiss Anita: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok IV. 1731-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 36. (Budapest, 2004)
Regeszták
tanította a gyerekeket. Más feladata nem volt azokon kívül, amit a Keglevich gróf urak ideiglenesen rábíztak. 1719-ben ezt a tanítót és egyben prédikátort innét elmozdították, mivel őfelségének a vallásügyeket szabályozó határozata értelmében a nem törvényes helyeken még a szomszédok sem jöhetnek össze (akatolikus) imádkozás céljából, még kevésbé imádkozhatnak a tanító előimádkozása mellett. Ezért, hogy más ilyen kihágás ne történjék, ezt a tanítót Szentmártonkátáról a földesúr jóváhagyásával elmozdították, az imaháznak és a tanító házának használt házakat a földesúrnak adták át használat céljából. Ami a szántóföldeket illeti, amelyek egyik részét a szentmártonkátai katolikus plébános használt, másik része pedig a katolikus egyház birtoka, ezeket 1719-ben, a templom elfoglalása és a katolikus plébános behozása után a helység közössége (communitas) felerészben a katolikus, felerészben az akatolikus egyháznak adta. Később azonban a másik részt is, amit addig az akatolikusoknak adtak, elfoglalta a katolikus pap és egy ideig ő bírta. Később az akatolikusok közössége, mivel ezt a részt korábban az akatolikusoknak adták, felosztotta és a mai napig bírja. Mivel azonban ez a földesurak beleegyezése és jóváhagyása nélkül történt, a jobbágynak pedig nincs más tulajdona, mint munkájának bére, ezért semmilyen földről nem intézkedhet földesurának belegyezése nélkül. Ezért Szentmártonkáta községe semmilyen szántóföldet semmilyen egyháznak nem adhat. Ugyanígy nem adhat semmilyen szőlőt sem valamely szentmártonkátai akatolikus részére. Ezért a földesúr úgy határozott, hogy az akatolikus egyháznak adott földeket vissza kell adni a katolikus egyháznak. (latin) [A határozat fogalmazványa is megvan.] 1731. No. 12. 418. Nógrád vármegye Karancsberényke (Karancs Berényke) faluban, 1731. február 8-án tartott haszonbérleti gyűlésén (congregatio arendationalis) hozott határozatáról kiadott bizonyságlevél, melyet Gyürky István, a vármegye rendes jegyzője olvasott fel és állított ki. Némedy György azzal a kéréssel fordult a gyűléshez, hogy neki mint Némedy Boldizsár leszármazottjának, igazolják a nemességét (genealógia). A bírói bizottság képviselője, Szentiványi György rendes alispán folyó év január 2-án Losonc mezővárosban Kántor Gábor szolgabíró és Balog Ádám esküdt útján megindította a nyomozást. A tanúknak feltett kérdések: 1. Tudja-e vagy hallotta-e a tanú, hogy a most Pest vármegyében, Veresegyházán lakó nemes Némedy György és Mihály testvérek, Némedy Mihály fiai, aki Némedy Mihály palotai prédikátor fia volt?
