Borosy András - Kiss Anita: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok IV. 1731-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 36. (Budapest, 2004)

Regeszták

1736. No. 2. 516. Az 1736. június 25. és július 18. között, Pozsonyban megtartott országos gyűlés (regnicolaris concursus) iratai. Előadta Prónay Gábor 1736. július 18-án PPS vármegye generális közgyűlésén. VI. Károly levele az országos gyűléshez Az uralkodó Laxenburgban, 1736. május 26-án kelt levele a gyűlésen megjelentekhez Batthyány Lajos és Végh Péter hitelesítésével. Bár a császárságban és Itáliában szünetel a háború, a kincstárra nehezedő terhek mégsem csökkentek, sőt növekednek azáltal, hogy a tartományok s köztük Magyarország védelmére katonákat kell visszarendelni az említett területekről, így, mint az előző évben és harmadéve, most is számít a karok és rendek hűségére és rendkívüli adó megszavazását kéri. VI. Károly levele az országbíróhoz Az uralkodó Laxenburgban, 1736. május 26-án kelt levele Pálffy János országbíróhoz Batthyány Lajos és Végh Péter hitelesítésével. Kéri, hogy míg megbízottja megérkezik Pozsonyba, vezesse a gyűlést, és azon legyen, hogy a karok és rendek kérésének eleget tegyenek. Az országos gyűlés követeinek levele az uralkodóhoz A gyűlésen megjelentek Pozsonyban, 1736. június 5-én kelt levele az uralkodóhoz Imre fráter és Pálffy János hitelesítésével. Kérésének készek eleget tenni, bár a szegény népre már oly sok teher nehezedik, részben az előző évben kiszabott rendkívüli adó miatt is, hogy már katonai úton is csak alig tudják behajtani az adót. Amikor akadt volna termés, bár nem tudták eladni és abból pénzt szerezni, de legalább a katonák eltartását beszámították az adó összegébe. Aztán pedig hiába adták volna el, a pénzhiány miatt alig kaptak volna érte valamit itthon, ki pedig nem vihették. Végül, amikor az itáliai hadak számára kellett gabonát szállítaniuk, az egyrészt nagy pusztítást végzett az igavonó állatok között, másrészt a vetést is késleltette, ami a szárazsággal, az azt követő faggyal és a jószágokat tizedelő járványokkal együtt azt eredményezte, hogy a nép képtelen megfizetni még a rendes adó összegét is, sőt ha visszajönnek a katonák, nekik is élelemmel, szénával, szállítással, előfogattal tartoznak majd. Megjegyzik még, hogy bár a katonaságot a rendes adó összegéből kellene fizetni és az 1715. évi 8. cikkelyt csak közvetlen veszély esetén lehetne alkalmazni, mégis, tekintettel a kincstár nehéz helyzetére és a következő szavatosságokkal a következőket kérik: egyik megye vagy város a másik helyett ne fizessen, a rendkívüli adót a rendes adóval ne vonják össze, külön elismervényt adjanak róla, a nemesi