Borosy András - Kiss Anita - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 35. (Budapest, 2003)

Regeszták

potában van, s a hadiadó fizetése és a császári katonaság eltartása is növeli a kimerültséget, de a templom építésére a 20000 forintot kifizetik és e kiadás fedezésére öt éven át egy-egy portára 66 / 2 dénárt vetnek ki. A második javaslatról semmilyen döntést sem hoztak. Október 24-én a vasárnapot megszentelték. Október 25—26-án a Zöldházban a fentnevezett elnökletével folytatták az ülésezést. Felolvasták őfelsége parancsát a porták új kiigazításáról, és a vár­megyék küldöttei ünnepélyesen elhatározták, hogy az 1715-ös összeírás alap­ján a portákat kiigazítják. Mivel azonban ez az összeírás részben téves, részben pedig némely me­gyékben nagyon szigorú, más megyékben nagyon laza, ezt lehetetlennek mondták. Számos előkelő azt mondta, hogy a portákat a jelen gyűlésen kiiga­zítani nem lehetséges, hanem az idei téli elszállásolást az előző évi portaszám szerint intézzék az egyes vármegyék adókivetése szerint, melyek hitelesek és jóhiszeműen készültek, és igazságos a szálláshelyek kijelölése dolgában. Mindezeket ideiglenesen alkalmazzák és így vessenek véget a sok panaszko­dásnak. Ezen ügyekben, melyekben nem lehetett egyezségre jutni, elhatároz­ták, hogy ameddig minden kerület külön össze nem ült, kikeresik a könnyített és súlyosbított terhű megyéket, és addig egyenlő módon adózzanak. Ezt az elhatározást jelentették a nádorispánnak, majd kinevezték a kerületek (circu­lus) elnökeit. Ezek: a dunántúli kerületben gróf Volkra (Vollchra) Ottó János veszprémi püspök, a dunáninneni kerületben Erdődy György, Bars és Árva megye főispánja, a felső-magyarországi és a tiszántúli kerületben Zichy Péter gróf, Szabolcs megye főispánja. Október 22-től november 3-ig mindegyik kerület különböző napokon ösz­szejött a maga elnökénél, különösen a dunáninneni, és megtárgyalták, mely megyék viselnek könnyített és melyek súlyosbított terheket. Mivel mindegyik túlterheltnek mondta magát, elhatározták, hogy minden megye adja elő a ma­ga bajait és terheit igaz módon, és a kerületnek terjessze elő megítélés céljá­ból, milyen terheket szenvedtek az egyes megyék. Mindezt adják elő a köve­tek a kerületek ülésen. A megyei követek előterjesztése az ország terheiről és a téli beszállásolásról (A kötet ll.v—12.v oldalán) 1. A mellékelt marsruta szerint, melyet megtekintettek, kitűnt, hogy az ez­redekből negyven század visszatér újoncozás és tartaléklovak sorozása céljá­ból. Átvonul huszonkét teljes ezred, az egész tüzérség és harminckét pogy­gyász-szállító egység. Ezek számára annyi kiadásuk és szekerezésük lesz, hogy a szegény nép mennyire megkárosítottnak érzi majd magát, azt előadni

Next

/
Thumbnails
Contents