Borosy András - Kiss Anita - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 35. (Budapest, 2003)

Regeszták

390. A helytartótanács Pozsonyban, 1730. május 18-án kiadja rendeletét (intimatum) Pálffy Miklós és Paluska György aláírásával a kiskőrösi lakosok ügyében. Az uralkodó május 11-i keltezéssel kiadott rendelete (resolutio) alapján a főbűnösöket, tehát 13 férfit és egy nőt, akik elmenekültek, összeír­ják, és személyleírásukat az egész ország területén közzéteszik. Ami pedig a bírót és az esküdteket illeti, kivéve azokat, akik a szolgabírót védelmezték, az ő büntetésük 150 botütés, mégpedig úgy, hogy a pesti piactéren három kü­lönböző napon fejenként 50—50 botütést mérjen rájuk a pandúr. A főbűnö­söket, tehát Tóth (Tooth) Pétert, Cserni Jánost, Rácz Jánost és Jablonszky Györgyöt a halálbüntetés alól felmentik, helyette 2 évig a pesti rokkant kato­nák házának építésén kell dolgozniuk. Pálinkás Sámuel és Tirpák (Trpák) Mátyás pedig, akik már több mint egy éve börtönben vannak, fél évig dol­gozzanak ott. A lakosok közös büntetésként 300 forintot fizessenek, vallásu­kat ne gyakorolhassák, és prédikátorukat űzzék el. A falusi asszonyok közül vizsgálat után kettőt vagy hármat válasszanak ki, akik a mondott zavargásnak leginkább részesei voltak és büntetésül a pandúr 50—50-et üssön rájuk kor­báccsal és puszta kézzel, (latin) 1730. No. 6." 391. 1730. február 7-én PPS vármegye közgyűlésén előadták az 1729. szeptember 5-én megkezdett, Vácon tartott úriszék végzéseit. Baranyay (Barinai) Ferenc a következő ügyeket terjesztette elő: • Folyó év március 24. körül, amikor a gyöngyöspatai (Gyöngyös Pata) eklézsiát kirabolták és az éj leple alatt az eklézsia kb. 700 forintját és a plébá­nos 150 körmöci aranyát ellopták. Márk vagy Mózes zsidó és két, szintén Legéndbe való társa, Ádám és Ábrahám zsidók épp uruktól távol voltak, de hogy pontosan hol, azt nem tudták megmondani. Sőt, bár azelőtt nagy sze­génységben éltek, azután tisztesebben (lautius) és pénzüket nyilvánosan is mutogatták, így könnyen hihető, hogy a rablást ők követték el. Bizonyságul pedig a vádló bemutatott egy vizsgálólevelet, amiből az is kiderül, hogy már­cius 24-én Gyöngyöspatán láttak a jobbágyok erdejében két zsidót bujkálni, a rablást követően pedig hajnalban a tettesek saruinak nyomait Jobbágyi (Jobbagy) faluig követni lehetett, ott pedig egy kitört ablak nyomait vélték felfedezni. így a Tripartitum I. részének 15. címe alapján kéri a vádlott bünte­tését, valamint társainak felderítésére a vallatás elrendelését. A vádlott Márk mindezeket tagadta.

Next

/
Thumbnails
Contents