Borosy András - Kiss Anita - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 35. (Budapest, 2003)

Regeszták

11. Pap János nemes, kb. 52 éves körösi esküdt vallja: Látta ugyanazt, mint az előző tanú, de azt, hogy megrúgta volna az apját, nem látta. 12. Olasz Jakab, kb. 50 éves körösi lakos vallja: A múlt nyáron, amikor Pestre mentek a vásárba, az említett Csete János az úton szitkozódott és mindenkibe belekötött. Most pedig, amikor anyját megütötte, másnap a tanú házához ment és ott szidta szüleit. 13. Tóth András, kb. 42 éves körösi tanácsnok vallja: Nem tud semmit, csak azt, hogy szitkozódott és fojtogatta a feleségét. 14. Gémes István vallja: Mint a 10. tanú. 15. Csuti Anna, Kecze János kb. 48 éves felesége vallja: 1. Semmi. 2. Miután Csete János anyját megütötte, annak felesége odahívta a tanút és akkor panaszolta el neki Csete Gergely, hogy fia mit tett. 16. Barti Katalin, Boros Mihály felesége vallja: Karácsony másnapján Csete János részegen ment haza és szitkozódott. A felesége pedig nem merte neki kivinni a gyertyát, így a tanú vitte ki és letette a pitvarban, mire az haragra gerjedt, felkapott ott egy szén vonót, bement a házba és azzal fejbe vágta a békítésére siető anyját, mert azt hitte, hogy a felesége, de úgy, hogy a szénvonó kettétört. Mikor látta, hogy az anyja feje vérzik, azt mondta, ne kössék be, hogy elvérezzen. Amikor ezért apja megfeddte, őt is szidni kezdte. (latin—magyar) 1728. No. 5. 379. PPS vármegye által összeállított, a közgyűlés által Pesten, 1728. április 8-án közzétett gravamenek és követutasítások. [Mellette másodpéldánya és kivonatos változata.] 1. Mivel a szegény népet már így is súlyos terhek nyomasztják, a megállapított adó összegét, ha nem is csökkentik, legalább ne növeljék. 2. A katonatartás mértékét is tartsák meg, mivel azt az előző országgyűlésen helyesen a békés időszakhoz mérten állapították meg, amikor is kevesebb a katonaság költsége. 3. A hadbiztosoknak, akiknek a szokástól eltérően fizetésükön kívül beszállásolás is jár, mivel saját körzetükben is van szállásuk és saját lakóházuk is, így részükre aktuális szállás kiutalására nincs szükség. Másrészt az sem célszerű, hogy a katonák beszállásolása is tőlük függ, mivel nem minden megyében van hadbiztos, így ők a megye belső viszonyait sem ismerik, ezen kívül pedig akár érte, akár hozzá küldenek, az időveszteséggel jár és a megyére külön terheket ró. 4. Mivel a budai őrség kiszolgálására 42 munkást, 13 szekeret és minden szekér mellé két-két embert kell adniuk, nagy mennyiségű fát és gyertyát kell