Borosy András - Kiss Anita - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 35. (Budapest, 2003)

Regeszták

• A járási szolgabíró, aki a vérengzés elkerülése érdekében megállt a csapa­tával Akasztón. Megüzente az esküdtekkel: határozottan megtiltja az imaház le­rombolását. Miután az esküdtek visszatértek, megbizonyosodott arról, hogy a lakosok részéről semmiféle ellenállástól nem kell tartania, csak akkor indult el. Ott pedig, az imaháznál először is Rácz Jánost látta meg, aki az ajtóknál állt és kezében baltát rázva azt kiáltozta, hogy most van itt az ideje, hogy aki hős (heros) és a szíve nemes, jöjjön, és ne engedje az imaház lerombolását. • Pálinkás (Palinkas) Sámuel Dobossy (Dobosy) Ferenc esküdtet, aki a szolgabíró üzenetét előadta, a feldühödött nép közé vetette volna, ha ki nem menti magát kezeik közül és el nem fut. • Jablonszky György volt az, aki néhány embert, köztük az említett Rácz Jánost, a megye embereinek megtámadására ösztönözte. • Mivel Tirpák (Trpák) Mátyásnál volt a kiskőrösiek közül egyedül kard, kétségtelen, hogy az attól származó sebeket ő ejtette. • Rajtuk kívül Kőzik Mátyás, Bilszky Jakab, Beluszki (Belujszki) Pál és Albert György voltak azok, akik a megye embereit megtámadták. • Mudri György, Szentgyörgyi Pál és Csizmadia Ádám a falusi jegyző ke­zéből, akit a szolgabíró a parancs kihirdetésére és elmagyarázására küldött ki, kitépte az írást, mások pedig arról győzködték a népet, ne engedjék, hogy le­rombolják az imaházat. De hogy pontosan kik voltak azok, nem tudni, mivel őket még nem sikerült elfogni. így a bírót és a három esküdtet óvadék ellenében kiengedték, meghagyva nekik, hogy 14 napon belül hívják haza az említetteket, és őket fogják el, a lakosság pedig pénzbírságot fizessen. Függőben maradt viszont annak a kér­dése, hogy vajon nem azért tartotta-e otthon a népet a bíró, hogy megakadá­lyozzák az imaház lerombolását, hisz előre lehetett tudni, hogy ha otthon vannak, nem fogják engedni. Ha viszont nem tartják otthon őket, kimentek volna a mezőre dolgozni. Másrészt viszont, amikor már ott volt a szolgabíró, a bíró és az esküdtek, minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a népet le­csendesítsék, és akár életük árán is igyekeztek őt megvédeni. Végül pedig nem láthatták előre, hogy a „simplicitas rustica", amely főképp a vallás ügyé­ben mutatkozik meg, ilyen tettre ragadja a lakosokat. Az ügyet ítélethozatalra az uralkodó elé terjesztik, (latin) 1728. No. 3. 377. Meg nem nevezett szolgabíró 1728. február 15-én, Tököl faluban Ferbert József, a ráckevei uradalom prefektusa kérésére tanúvallatást tartott végzett Tököl (Tököly) és Szigetszentmiklós (Sziget Sz. Miklós) lakosok ügyében.

Next

/
Thumbnails
Contents