Borosy András - Kiss Anita - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 35. (Budapest, 2003)

Regeszták

6. Melyik év, melyik hónapjában kezdték el építeni a nem katolikus kőtemplomot? 7. Milyen engedéllyel, kiknek a közbenjárásával és kiknek a közreműködésével épült fel? 8. Az építés elkezdésének évében milyen magas falat emeltek a kőművesek? 9. A második évben milyen nagyot építettek a templomon? 10. Vallja meg a tanú, hogy 1721. március 3-án annál a templomnál a kőművesek befejezték-e az építést, a tetőt befedték-e és teljesen elkészült-e az épület? 11. Végül a nem katolikusok lelkigyakorlata kinek az engedélyével kezdődött? A vármegye, illetve a váci bíboros püspök ellentmondott-e? Melyik évben, hónapban és napon szentelték fel a templomot az ágostaiak? A kihallgatott tanúk: • Osváry János, kb. 80 éves, katolikus aszódi lakos, Podmaniczky János jobbágya vallja: 1. Ő maga nem tud az Aszód helységben lévő római katolikus kőtemplomról, de arról tud és látta is, hogy a helységen kívül az újabb időben van egy bizonyos kőhalom, illetve kőből készített épületalap — a Nagy- és a Kis-völgynek nevezett völgyek között — ami templomé, de legalább kápolnáé volt. Nem tudja, hogy a mondott helyet Szent Kereszt néven nevezték, ahová korábban katolikusok vagy lutheránusok temetkeztek. 2. Úgy tudja, illetve emlékezik, hogy most is Szent Kereszt névvel nevezik azt a helyet. 3. Az 1. ponthoz hozzátoldja, hallotta, miszerint a romok, illetve a kövek a török időben keletkeztek, ugyanis az épületet a török Hatvanba szállította. A kőrakás, illetve az alap azé az épületé. Amit a tanú látott, nem tudja, hogy csak kövek, vagy pedig épület alapja. 4. Nem tudja, nem látta és nem hallotta, hogy Aszód bizonyos helyén a helvét vallásúak temploma kőből készült volna. 5. Vallja azt, hogy a templom, amit a lutheránusok újabban emeltek, fából készült úgy, hogy nagy számban vettek részt az építésén aszódi lakosok Buda keresztények általi visszafoglalása után, de azt nem tudja, hogy egyedül csak az övék volt-e. 6. Vallja azt, hogy az új lutheránus kőtemplomot 1719-ben kezdték építeni. 7. Azt nem tudja, hogy az új földesúr, Podmaniczky János és felesége, az elhunyt úrnő kikkel kezdte építtetni a templomot. 8. A tanú vallja, hogy e templomépítés megkezdésének évében a falakat nem húzták fel a feléig. 9. A tanú vallja, hogy 1720-ban, azaz a második évben az épületet a feléig elkészítették a kőművesek, azután pedig a falakat az ablakokig felhúzták. 10. Az a templom végül 1722-ben készült el. 11. Azt a templomot a lutheránusok az 1722. évi Szent Márton ünnepen szentelték fel. • Gersák Mihály, kb. 70 éves, katolikus aszódi lakos, Podmaniczky János jobbágya vallja: 1. Nem tud az Aszód helységben lévő római katolikus kőtemplomról, hacsak azt nem, amit hallott, hogy a Szent Kereszt helyén egy bizonyos kőkápolna volt, s ahová a lutheránus fatemplom felépítése előtt ők