Borosy András - Kiss Anita - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 35. (Budapest, 2003)

Regeszták

Ha pedig olyan nagyságú, mint egy 14 vagy 16 iccés „pincetok" Ha ezeknél is nagyobb, ár szerint többet Ha forspontot ad, tehát Bécsig 2 lótól Négy lótól pedig 12 28 4 7 (latin—magyar) 1721. No. 6. a 267. A Bács és Bodrog vármegye határainak megállapítására létesített bizottságok működésére vonatkozó, 1721-ben nyilvántartásba vett iratok. Zomborban, Urbanecz Mátyás házában, 1716. január 21-én, Patachich György boszniai püspök vezetésével történt megállapodáson részt vett Plichich Kristóf pécsi (Quinque Ecclesie) kanonok, Puskás János, Szeged város tanácsnoka, Temesváry (Tömösváry) János szegedi jegyző, Viszlay András, Bács vármegye főispánja, a kalocsai érsek teljhatalmú megbízottja. A Bács és Bodrog vármegye elkülönítését végző bizottság meghallgatta az érdekelt feleket. Mindkét vármegye küldötte nyilatkozott, hogy dokumentumokkal igazolta a saját igazát. Minthogy a téli időjárás miatt a Duna befagyott, nem lehetett a helyszínekre utazni. A határozat szerint — a Veszprém vármegyében őrzött dokumentumok szerint — Bodrog vármegye a Duna mellett fekszik és hozzátartoznak a következő települések: Várasd, Barthan, Baracska, Szentgyörgy (Szent György), Rácgyurics (Rascianice Gyurics), Kormos, Pavlis (Pavis!), Tatárkő (Tatár Keő, Rascianice Povedovskelo), Baracska, Pinszki (Pinszky), Rácronica (Rascianice Ronica), Alsó- és Felsőada, Arnód. A futaki uradalom urbáriumában világosan benne van, hogy az uradalom Bodrog vármegyéhez tartozik. Bács vármegye bemutatta a budai káptalan levéltárában lévő, Hergécz Jánosnak, a pozsonyi káptalan jegyzőjének bizonyítását a következőkről: kiderül Bonfini (Bonfinius) történetíró munkájából, hogy Bodrog vármegye a Duna és a Tisza folyók által határolt részen feküdt és a török uralomtól mentes volt a terület Mátyás uralma alatt. Ez kiderül Ulászló okleveléből is. Ahonnan a nevét kapta, Bodrog vára, a Duna mellett volt, és ott, ahol az említett vár állt, most romok vannak, ahogy ez a pécsi káptalan vizsgálatából világosan kiderül. Kiterjedt a fennhatósága a Dunától a Tiszáig, a Tisza mellett fekvő Zenta mezővárosig, amit minden történetíró említ. Határos volt Baranya, Szerem, Temes, Csanád és Bács vármegyékkel. Viszlay András tiltakozott a határozat ellen. A másolatot készítette Kalocsán, 1716. január 24-én Nagy János, a kalocsai érsek káplánja, hitelesítette Barbics Ferenc, (latin)