Borosy András - Kiss Anita - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 35. (Budapest, 2003)
Regeszták
1720. No. 3. 259. A megyegyüléseken rögzített panaszok arról, hogy nem történtek meg az elszámolások a katonatartásról: 1. A Pesten, 1720. március 15-én tartott közgyűlésen jegyezte fel Pászthory Imre megyei jegyző, hogy az Althann ezred kvártélyozását illetően a téli hónapok közül a januári és februári elszámolás nem történt meg. 2. A Pesten, 1720. augusztus 5-én tartott közgyűlésen jegyezte fel Huszár István megyei aljegyző, hogy a katonaság kvártélyozásának 1719—1720 (áthúzva és kijavítva: 1723—1724) téli hónapjaiban az elszámolás nem történt meg. 3. Az Althann ezred hat százada a törzzsel a téli hat hónapban PPS vármegyében volt elszállásolva 1723—1724-ben. Wolff Lajos ezredes még tartozik az elszámolással, (latin) 1720. No. 7. 260. [Az irat helyén őrjegy: az összeírások közé (Ö. 280) téve.] 1720. No. 9. 261. Korabeli feljegyzés, mely szerint az országgyűlési iratok közé tették a hadiadó kivetéséhez szükséges portaösszeírást. 1721. No. 1. 262. Dömsöd (Dőmsőd) faluban, 1721. október 6-án és 8-án Szeleczky Márton alispán parancsára a szolgabíró és az esküdt által kihallgatott tanúk vallomásai arról, hogy a kecskeméti úriszékhez küldik a gonosztevőket. A tanúknak feltett kérdések: « Vallja meg hite után a tanú, emlékezik-e rá, vagy tudja-e, hogy a dömsödiek és a soltiak (Solth) vittek-e valamikor gonosztevőt (malefactor) vagy halálra való rabot a méltóságos földesurak tisztjeinek kezéhez, és a kecskeméti törvényszéken vagy akárhol is az uraság székén az afféle gonosztevőknek, akiket fogtak, volt-e törvényük, vagy sem? Vagy hogy emberemlékezetétől folyvást az afféle gonosztevőket mindenkor a nemes vármegye kezéhez szolgáltatták és [ügyüket] a nemes vármegye székén vizsgálták? A kihallgatott tanúk:
