Borosy András - Kiss Anita - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 35. (Budapest, 2003)

Regeszták

vármegyében adóztassák. Ha az ilyen tartozékföldeket nem írták össze, akkor a szomszéd vármegyék küldöttei által újra össze kell őket írni. Ennek ügyé­ben a szomszéd vármegye küldöttsége semmiképpen ne döntsön előzetesen. 11. A császári és királyi felség a nádorispán által kiadott dekrétum értel­mében a szabad királyi városokban lakó céhek és mesteremberek jövedelmét össze akarja íratni. Mivel e jövedelmek között vannak dikák és jobbágy telkek is, ezek eddig függőben maradtak, s a jelen delegáció a döntést függőben hagyta. De ha a városlakóknak ezekből nagy bevételük van — és főként, mert a királyi városoknak többnyire nincsenek földjei és külső javadalmai és hasz­not hajtó kereskedelmük nem ismeretes —, és ha az ilyen jövedelem össze­írása kimaradna, ez a vármegyéknek nagy kárával járna. 12. A mesteremberek és kézművesek, akik a falvakban és a mezőváros­okban laknak, többnyire a földesurak hasznára dolgoznak, alig van valami já­randóságuk, és állandó beszállásolások terhe alatt szenvednek, a szegény nép módjára terheltetnek, és alig tudnak mesterségükből annyit keresni, amennyi a szükséges élelem beszerzéséhez kell. Az ilyen mesterembereket a portális terhektől mentesíteni kell — véli a delegáció. 13. Az összeírok által felsorolt iparosok közé nincsenek beszámítva a sör­főzőházak, az italmérések, a mészárszékek és a malmok, amelyek évente a földesúrnak adóznak — ezeket általánosan kihagyják. 14. Az összeíró urak által elkövetett hibák között szerepel a mérők és a csöbrök hibás megállapítása. Sokan a pozsonyi mérőt használják, más helye­ken vegyesen használják a szaput mint mértékegységet, és a pozsonyi mérőt a száraz termények mérésénél. A csöbrök esetében a pozsonyi csöbröt használ­ják az italok mérésénél. A jövőben az űr- és súly mértékeket egyaránt az 1655:32. törvénycikk értelmében kell alkalmazni. 15. Közönséges tapasztalat szerint egy kaszás után többnyire 1 kis szekér fű jár, ha a fű kicsi, egy nagyobb szekér, ha a fű nagy. Mivel a rosszabbik esetet szokták választani, elhatározták, hogy minden megyében és faluban közepes és rendes szekeret számítsanak a kaszások fizetéséül. 16. Mivel bármilyen fajta kereskedésből a szokásos bevételt lehet elérni, ezért külön elszámolást kell vezetniük. Ahol nem írták őket össze, ott új ösz­szeírást kell készíteni. 17. Mivel a halastavak vagy elfolynak, vagy el vannak zárva, ezért a föl­desúri birtokban levőket nem úgy kell felfogni, mint az erdőket, s a bennük történő halászat többnyire a parasztoknak van bérbe adva. Nem egész falvak, csak néhány személy foglalkozik halászással, és nincs állandó telkük. A mondottak szerint a földesúrtól függenek az előbbiek. Ezért úgy vélik, hogy az összeírásból, s így a porták terhei alól, ki kell őket venni. 18. Méltányosnak találják, hogy a jövevényeket és jobbágyokat, akik már újból bírnak jobbágytelket vagy zsellértelket a tartozékföldekkel együtt, ame-

Next

/
Thumbnails
Contents