Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok II. 1671-1716 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 34. (Budapest, 2002)
Regeszták
előbb megy pertinaciter (megátalkadottan) a szitkok és átkok elkövetésében, harmadszor ötven forintra, negyedszer pediglen száz forintra, avagy ha pénzbeli büntetést nem akarná megadni vagy nem adhatná, tehát a legelső szitokért vagy átokért százat, másikért kétszázat, harmadikért háromszázat, negyedikért ötszázat üssenek rajta, minden irgalmasságon kívül. Ha pediglen ötödször is abban tapasztaltatik, megfogják és viceispán úr kezéhez vigyék. Viceispán uram pedig egyetértvén a földesurakkal, ugyanazon földesúr székén halállal büntetődjék. Pénzbeli büntetésnek pedig az elsőnek és a másikának a hatoda, harmadikának pedig és a negyedikének tizenkettede legyen a kapitányoké, hadnagyoké, alattvalóival, a többi pedig viceispán uram kezéhez szolgáltassák. És mivel az úri rendek, a nemesek között is lesz annak büntetése, hogy a hódolt nemesség tudhassa magát ahhoz alkalmaztatni, tudtukra legyen, hogy elvégeztetett, ha urak vagy nemesek közül valaki úgy káromkodnék, tehát szabad legyen viceispán uramnak exmissionalis (vármegyei kibocsátó) levél nélkül is abscisis universis juridicis remediis (minden törvényes orvosságot félre téve) minden jószágából az első szitokért vagy átokért huszonöt, másikért ötvenet, harmadikért száz, negyedikért kétszáz forintokig executiót (végrehajtást) tenni. Ötödször pedig citáltassék a nemes vármegyére, s meghaljon érette. Aki pedig káromkodást hallva valakitől, s meg nem jelenti a nemesség részéről viceispánunknak; tehát országunk törvényei szerint irremissibiliter (minden engedelem nélkül) büntetődjék. A nemes ember tizenkét, parasztember pedig hat forintokra, mely hat forintokból parasztember convictiojából (büntetéséből) a fele lesz a kapitányoké, a hadnagyoké és a tizedeseké. A nemes ember convictiojából pedig fele az executor (végrehajtó) bíráké legyen, a másik fele pedig a vármegyénké. Miről a viceispán úr tartozik számot adni. Akinek pedig a nemesség részéről annyit érő jószága ne volna, avagy inkább a testi büntetést magára felvállalja, az első szitokért avagy átokért száz pálcával, másikáért kétszáz, harmadikáért ötszáz, negyedikéért esztendeig való rabsággal, ötödikéért halállal büntettessék. Az olyan convictus (elmarasztalt) káromkodóknak pediglen szabad legyen extra dominium appellálni (fellebbezni) a vármegyénkre. 2. Mivel a hadnagyságok azért rendeltettek, hogy Istennek, ő szent felségének becsületét, s azután a nemes vármegyét magukat is a kóborlóktól, amint lehet megoltalmazzák, azért tartoznak a fő- és viceispánoknak, a vármegyének engedelmességgel lenni, s hittel is magát arra kötelezni, kik ha felül megírt magistratusnak a parancsolatát félrevetnék, s arra fel nem kelnének vagy fenn nem lennének, a latrokat nem kergetnék, derék és igaz mentségük nem lévén, tehát azok országunk törvénye szerint felette kemény büntetéssel fognak büntetődni. 3. Mivel a szegénységnek nagy ellensége az, aki félretévén Istent és az igazságot, úgy, mint a magunk nemzetségéből álló latrok, akik a szegénysé-