Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok II. 1671-1716 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 34. (Budapest, 2002)

Regeszták

irgalmasság nélkül huszonnégy forint bírságot fizessen érette, melynek egy része vármegyénké, más része viceispánunké, bíráival együtt, harmadik része pedig a földesúré legyen. Ha pedig a földesúr törvényt nem szolgáltatna két tizenötödnap, viceispánunk a felek személyéhez is nyúlhasson, és amint fel­jebb, megbizonyosodva, a huszonnégy forint bírságot meg is vétessen rajta, amiben földesúr részt ne vehessen, hanem fele a vármegyéé, s fele az bíráké lészen. Ezt, hozzátéve, minthogy az orgazdáknak nem utolsó okai és ösztön­zői, az orgazdák, akik tudva lopott marhát, s lopott portékát vásárolnak és kóborló lopó magyar rabokat maguk mellett tartanak, s orgazdaságban volná­nak, kire ha ezután ilyen fog bizonyosodni, szinte úgymint tolvaj és lopó, nem a megírt huszonnégy forint bírsággal, hanem halállal fog büntetődni, or­szágunknak arról írott törvénye szerint. Azt is itt hozzáadva, hogy senki a pa­rasztság közül, akinek valami ügye van, nagy adóssága, a hatalommal való megvétele szerint hajdúnak, katonának avagy rabnak ne vallja, hanem a föl­desurától értsen(?), ha távol van az ura, a viceispántól, mert valaki ezen felül cselekszik, s viceispánunk előtt megbizonyosodik, őkegyelme tizenkét forin­tig megbírságolhassa, a kárvallottat is annak javaiból megelégíthesse, mely bírságnak a fele vármegyénké, a fele pedig viceispánunké legyen, bíráival együtt. 10. Ha a fenti csoportban letételkor a paraszttisztek ellen valaki becstelen szóval szólana avagy engedetlenkednek avagy egyik a másik ellen háború­ságra , versengésre, vétségre és egyéb gonoszságra okot adna, az is az ő ha­talmukban legyen és törvény szerint megbüntethessék. Aki pedig a versengé­sek, vétségek okaiban találtatik, hat forintig az olyat megbüntetni hatalmuk legyen. Az emberen tett hatalmat pedig a földesúrra bocsássák, a bírságon a felül megírt mód szerint osztozzanak. Ezeken kívül semminemű törvényes dologba nem avassák magukat, hanem kinek-kinek a falujában levő bírája, földesura és vármegyéje bírái által igazítassanak, s az ország törvénye szerint fogja őket büntetni. A köztük való törvénytételeknek ilyen módja legyen, hogy ha valamelyik fél meg nem világosodnék a közöttük lévő törvénnyel, a nemes vármegyére bocsássák újonnan való meglátásért, hogy az első gyűlés­nél tovább ne halasztódjon, és a meg nem álló fél addig is a bírsággal ne ter­heltessék, de ha elmulasztaná és a nemes vármegyére nem akarna jönni, ez­után a hadnagyok a bírságot megvehessek. 11. A latroknál találandó akármi névvel nevezendő marhát, portékát a hadnagyok semmi előtt úttal el nem adhatják, hanem éppenséggel viceispán úr kezéhez hozzák, melynek egy része vármegyénké, más része viceispánun­ké, harmadik része a községé legyen, a hadnagyokkal és a tizedesekkel együtt. Afféle állapotban pedig vagy bizonyságszedés dolgában vagy lakosok megölésében szolgabíró uraimék közül, aki szolgál, a nemes vármegyénkből harmadrész jövedelmet fog elvinni, ha ketten lennének is a szolgabírák,

Next

/
Thumbnails
Contents