Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok II. 1671-1716 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 34. (Budapest, 2002)

Regeszták

2. Ha a gazdájuk mindenből prédát akar tenni. 3. Ha valakinek a feleségét megszeplőteleníti. 4. Ha rettenetes káromló szitkokkal volna. 5. Ha királyát, palatinusát, fő- és viceispánját s vármegyéjét fertelmes szitkokkal illeti. 6. Ha sz(entegyházat) vagy házat tör. 7. Ha veréssel, halállal akarja azt elvenni, amivel neki nem tartozik a szegénység. 8. Ha veréssel, pénzbeli sarcolással bántja a szegénységet. 9. Ha erővel szekereket vagy marhákat akarna hajtani a maga búzája avagy árpája alá. 10. Ha keresztyénféle barátjának lovát, ökrét, marháját lopva s erővel hajtva, azzal el akarna szökni, eltűnni. 11. Ha nyilvánvaló lopott lovat avagy marhát látnak nála. 12. Ha incattusok (alperesek) vagy végbeliek levelek nem lévén, a felül megírt és ezekhez hasonló csintalanságokat cselekednének. Utolszor: jól lenni s hittel is magukat arra kötelezni, kik ha a felül megírt magistratusnak a parancsolatját fel nem tennék, s arra fel nem kelnének vagy fent nem lennének, s a latrokat nem kergetnék, derék és igaz mentségük nem lévén, tehát azok országunk törvénye szerint felette kemény büntetéssel fognak bűnhődni. Mivel a hadnagyságok azért rendeltettek, hogy Istennek, ő szent felségének becsületét, s azután a nemes vármegyét magukat is a kóborlóktól, amint lehet megoltalmazzák, azért tartoznak a fő- és viceispánoknak, a vármegyének engedelmességgel lenni, s hittel is magát arra kötelezni, kik ha felül megírt magistratusnak a parancsolatját félrevetnék, s arra fel nem kelnének vagy fenn nem lennének, a latrokat nem kergetnék, derék és igaz mentségük nem lévén, tehát azok országunk törvénye szerint felette kemény büntetéssel fognak büntetődni. 3. Mivel a szegénységnek nagy ellensége az, aki félretévén Istent s az igazságot, úgymint a magunk nemzetségéből álló latrok, akik a szegénységet nyúzzák, húzzák, fojtják, vonják és erővel, hatalommal mindent cselekszenek a falukon, városokon, annak így kell, amint ide alább írattatik, ellenállni. A szegénység faluhelyen lakván, attól lehetetlenség, hogy maga megóvhassa magát, hogy az úton járó meg ne szálljon, az pedig pénzével legyen, vagy pedig kívánás szerint jó szóval és szeretettel kéri a bíráktól a gazdálkodását, s mivel emberséges emberséggel kell megnyerni és győzni. Az olyan emberséges embereknek tartozik minden tehetséges gazdálkodással lenni a szegénység. Itt úgy értsék a vitézlő embert, mint a másféle igaz járatbéli emberséges embert. A vitézlő rend pedig, aki igaz ember, a kapitánya és hadnagya levelével vagy hitével jár, s ha azzal is becsületesen élnek, ezeknek is jóakarattal kell lenni.