Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok II. 1671-1716 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 34. (Budapest, 2002)

Regeszták

gyenmunka igénybevételének szabályozása, Koháry István sérelmének orvoslása, a Rákóczi-javakról törvényes úton való döntés, az ágostai és a helvét vallásúak helyzetének rendezése, az Udvari és a Magyar Kamara státusának megállapítása, az elkobzott javak visszaadása és a kamarai tisztek önkényeskedésének kivizsgálása, a szabad királyi és a bányavárosok, a kiváltságos mezővárosok kihágásainak megszűntetése, a harmincadosok, tizedszedők, vámszedők visszaéléseinek megszűntetése, Nagybánya számadásának tisztázása, a királyi tábla bíráinak fizetése, Lubló vára és a 13 szepesi város visszaváltása, a törvényes ítélkezés visszaállítása, némely ügyeknek áttétele a következő pozsonyi országgyűlésre, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia rendjei státusának megállapítása, az oláhok helyzetének rendezése. • 1681. november 9-én az uralkodó Maholányi János aláírásával kelt leiratában a császár ígéretet tett a katolikus, az ágostai és a helvét vallásúak helyzetének rendezésére, a vallásgyakorlás biztosítására, parókiák és templomok építésének engedélyezésére. • November 22-én kelt, a magyar rendeknek az uralkodói leiratokra készített felirata, melyben elfogadják — a levélben felsorolt — 1681. évi törvényeket. • November 28-án kelt uralkodói jóváhagyás, Maholányi János aláírásával és december 3-án kelt levele a rendeknek, melyben a törvények betartásának garanciáját kérik az uralkodótól. • December 4-én kelt koronázási hitlevél, Maholányi János aláírásával. • December 8-án kelt levele a rendeknek, melyben a sérelmek orvoslását kérik a nádortól, valamint a nádor december 10-én kelt válaszlevele. • A magyarországi evangélikusok dátum nélkül kelt sérelmi felirata az uralkodóhoz. Felsorolják, hogy mely — korábban protestáns kézen volt, később tőlük elfoglalt — templomokat, kápolnákat, iskolákat, jövedelmeket kérik vissza a következő vármegyékből: Sopron, Vas, Zala, Győr, Komárom, Pozsony, Mosón, Veszprém, Nyitra, Zólyom, Liptó, Szepes, Árva, Turóc, Abaúj, Szatmár, Bars, Bereg, Zemplén, Gömör, Torna, Ung, Hont, Nógrád és Borsod. • Az 1681. évi országgyűlési irategyüttes tartalmazza a török portával 1664. augusztus 10-én megkötött vasvári béke másolatát: Erdély, melyet mindkét hadsereg elhagy, a saját törvényei szerint élhet és választhat fejedelmet, de sem Rákóczi fia, sem Kemény János fia nem lehet fejedelem. Szatmár, Szabolcs vármegyék és a Hajdú kerület a császár birtokában marad, de nem lehet több katona, mint a töröknél és Erdélyben. Szatmár, Károly, Kalló, Ecseg és más helyek csak olyan erősségek lehetnek, mint a török és az erdélyi várak. Székelyhíd (Szekelly híd) várát le kell rombolni, de Kanizsa várát meg lehet erősíteni. A békét kötő felek egymás ellenségét nem segítik és kölcsönösen 200 ezer forint értékű ajándékot adnak. A békét hasonlóan fogják őrizni, mint a zsitvatoroki békét, (latin)