Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok II. 1671-1716 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 34. (Budapest, 2002)

Regeszták

csétjével volt megerősítve, hatezer rénes forint visszafizetését ígérte a vármegyének, de ezt a hatezer forintot eddig nem fizette vissza a vármegye nagy kárára. Mivel a vármegye ezt a hatezer forintot most már vissza akarja szerezni, ragaszkodott ahhoz, hogy kiküldi Imre János alispánt a szolgabírákkal és az esküdtekkel, hogy hajtsa be a nevezett hatezer rénes forintot annak törvényes kamataival együtt, a vármegye statútuma és az azon alapuló nevezett kötelezvény erejénél fogva. Mely statútum így hangzik: Elhatároztatott, hogy ha valaki két hét leforgása alatt a fegyverváltságot a maga javai után elmulasztja letétbe helyezni, ez esetben az alispánnak joga van az illető javait elfoglalni és minden per nélkül birtokba venni, s az elfoglalt és birtokba vett javakat olyanoknak — kik a maguk részéről a javakból a köteles összeget le akarják tenni — átadni és használatra kiutalni, míg abból a vármegyét kielégítik. A kötelezvénynek ez az értelme. PPS vármegye a Pesten, 1712. november 14-én tartott közgyűlésen hozott határozat alapján kihirdeti mindenkinek, akit illet, hogy a vármegye a fegyverjog váltságának kifizetése alkalmából az Udvari Kamarának 30000 forintot 15 napon belül letesz. Főként azért, mert ámbár a birtokos nemesek közül sokan a jövőben birtokaik után ilyen rövid idő alatt a szükséges összeget nem fogják letenni, és ezért a szükség arra kényszeríti a vármegyét, hogy a javakban vagy pénzben történő visszafizetésnek biztos reménye mellett a lakosoktól és köztük Kecskemét mezővárostól beszedje a nevezett hatezer forintot a következő feltételek mellett. Mivel a nevezett összegnek négyszer tizenöt napon belül a vármegye birtokában kell lennie, ha azonban a nevezett összeget a meghatározott időtartamon belül a vármegyénél nem teszik le, akkor a hitelezőket biztosítják, hogy a rendes alispán a szolgabírákkal a hitelező egyszerű bejelentésére minden per mellőzésével az ilyenek javaiból a kölcsönvett öszszegnek megfelelő részt lefoglalja, és annak terményeit kamat fejében addig bírja [a megye], amíg annak tőkéjéből a hitelezőket az adósok teljesen ki nem elégítik, levonva a levonandókat. Mivel pedig a jogos követelőktől nem kell megtagadni az egyetértést, és egyébként az előbb közölt statútum erejénél és a vármegye által kibocsátott kötelezvénynél fogva is a vármegye alispánjának és a mellé rendelt személyeknek feladata biztosítani, hogy amire magát valaki kötelezi, azt teljesíteni köteles. Kiadta Suppán István a vármegye esküdt jegyzője. Ezért a nevezett Imre János alispánt a mellé rendelt szolgabírákkal és esküdtekkel a vármegye kiküldi, és ezek a vármegye annyiszor említett statútuma és az előbb írott kötelezvény szerint elégítse ki a hitelezőket, és a pénzösszeget a törvényes kamatokkal, levonva a levonandókat, azoktól, kik kötelesek azt kifizetni, hajtsa be. Felolvasta és kiadta Laczkovics László, a vármegye esküdt jegyzője, (latin)